Keresés ebben a blogban

2012. december 26., szerda

Fekete István: Régi karácsony

Az író gyermekkora karácsonyát foglalja össze ebben a művében.
Visszarepít minket a 20. század eleji paraszti életbe. Bár az életük nehéz és küzdelmekkel teli volt, karácsonykor mégis jutottak finom falatok az asztalra, ajándék a fa alá és gondoltak a szegényebbekre is.
Gyermekkori csínytevések, vicces és megható történetek tárulnak elénk. A rég várt ajándék odaajándékozása legjobb barátjának, az ünnepi étel megosztása a szegény szülővel, aki nem tudja ezt megadni kisfiának. A régi ruhák összekészítése a koldus számára, a nagymama féltő gondviselése, az apa szigora, ami tovaillan szenteste.
A kis mókus élelem keresése, a kis fenyőfácska életének utolsó pillanatai.
Megható, érzelemdús történet, aminek a mai világban nagy aktualitása van. Nem az anyagi értékek fontosak, hanem az érzelmiek. Hogy viszonyulunk embertársainkhoz, milyen - számunkra - csekélységekkel örömet okozhatunk másoknak és szép, boldog karácsonyt varázsolhatunk pár kedves szóval, egy-egy megunt dolog odaajándékozásával.
Varázslatos Fekete István világa, kár, hogy ez manapság már veszendőben van.

2012. december 9., vasárnap

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet ezen életrajzi könyve Hugonnai Vilmáról, Magyarország első orvosnőjéről szól.
Végigkísére a nemesi származású hölgy életét, bemutatja megpróbáltatásait és végül együtt örülhetünk a sikerének.
Vilma a nagytétényi kastélyban született egy hatgyermekes családban. Édesapja nem sokat törődött vele, mert neki meg volt a maga baja a birtok igazgatásával. Édesanyja súlyos betegsége miatt nem tudott foglalkozni gyermekeivel, nem szerette volna, ha elkapják a halálos kórt.
Vilma egy pesti intézetben végezte tanulmányait, már amennyit a XIX. század engedett a nőknek. Itt ismerkedett meg Máriássy Fruzsinával, a csacska, bolondos, elkényeztetett pándi lánnyal. Fruzsina többször meghívta őt hozzájuk, ahol a lány nagybátyja, Szilassy György szemet vetett a nála jóval fiatalabb Vilmára.
A dologból házasság lett, bár ez Vilmát nem tette boldoggá, mégis reménykedett egy szebb, boldogabb jövőben. Megszületett kisfiuk, Gyurka, ám nem engedték hozzá közel Vilmát, szinte csak a dajka foglalkozott a kicsivel.
Vilma naphosszat unatkozott, üresnek, eseménytelennek érezte a mindennapokat. Házassága megromlott, György kártyázott, kimaradozott és a szomszédos uradalom úrnőjénél keresett vigaszt.
Ám mégis beleegyezett, hogy felesége Zürichben tanuljon az orvosi egyetemen. Így Vilma útra kelt, és 6,5 évig tanult, végig jeles eredménnyel.
Hazajövetelekor már édesapja nem élt, a tétényi és a pándi birtokot is el kellett adni. Pestre költöztek, ahol a nő engedélyeztetni akarta diplomáját, ám nem sikerült. Kiváltotta a bába képesítést, így működött a rokonok és ismerősök nagy megrökönyödésére.
De nem adta fel. Felelősséggel, türelmesen, minden tudásával a szegények ápolásán fáradozott, már-már túlzottan is lelkiismeretesen.
Férje eladósodott, szükségük volt Vilma keresetére, ő volt a családfenntartó. Házasságuk végleg a csőd szélére jutott, és mikor fiuk leérettségizett és külföldre ment tanulni, elváltak.
Vilma életében azonban egyből berobbant a szerelem: ismét Fruzsina járt közben. Wartha Vincével nagyon jól megértették egymást, született egy kislányuk, Vilma.
És Vilma már elmúlt 50 éves, mikor engedélyt kapott a magyarországi egyetem elvégzésére, és végre hazájában is elismerték orvosnak.
Nagyon megható, küzdelmekkel teli történet. Mégis lenyűgöző, hogy Vilma soha nem adta fel, nen törődött rangjával, és nem élte kora és származása kényelmes életét. Kitűzött egy célt maga elé, és fáradtságot nem kímélve véghez is vitte.

2012. november 27., kedd

Jókai Mór: Szép Mikhál

Mikhál Frölich Dávid tudós, tanár egyetlen leánya, akinek édesanyja a szülést követően meghalt. Az apa nem fogadott el semmilyen segítséget lánya nevelésében, mindent ő akart irányítani. Egyszem lánykáját megtanította a 17. században divatos tudományokra, Isten-félelemre.
Mikhál sosem mehetett ki, kivéve vasárnap, templomba. Nem érintkezhetett másokkal, se barátai, se ismerősei nem voltak.
A felcseperedő lányt sem kerülhette el a szerelem szele: rögtön két kérő is akadt, de az ő szíve csak Kalondai Bálinté volt. Apja mégis hozzáadta Kaczenreiter Henrikhez, aki magát papnak adta ki. Ám hamar kiderült az esküvő után, hogy Henrik apja hóhér, és fiára is ez a foglalkozás vár. Mikhálra ezután szörnyű sors várt, tetézve a dolgot azzal, hogy apósa házában egy boszorkány, Babura Pirka vette pártfogásba. A jó a rosszban, hogy Pirka segített neki megszökni a rémséges házból, és megtalálni szerelmét, Bálintot.
A fiúval ezután házasságot kötötték, és annak anyjához Kassára költöztek. A fiatalasszonyt először nem szívlelték, de később mindeki megszerette, Bálint pedig bíró lett.
Mikor szépen elrendeződtek körülöttük a dolgok, megjelent Zurdoki uram, aki nagy szoknyapecér hírében állt. Előbb a grófnéra vetette ki hálóját, de amint megpillantotta Mikhált, rögtön neki csapta a szelet. Mivel kosarat kapott, nyomozni kezdett a szép nő után, rá is akadt Babura Pirkára, aki ekkor Lengyelországban bujdosott. A nő persze kapható volt ármánykodásra, cselszövésre, fel is kereste egykori pártfogoltját. Mikhált lesújtotta a nő megjelenése, egyre sápadtabb, betegebb lett, de végül sikerül kicselezni a boszorkányt, aki vérpadra került. És ki más lehetett volna a bakó, mint Kaczenreiter Henrik?
A szálak tovább bonyolódnak, míg végül a csel okozói és áldozatai is mind meghalnak.
Nagyon megható, gyönyörű regény. Eddig ez tetszett a legjobban Jókaitól.

2012. október 17., szerda

Ugron Zsolna: Úrilányok Erdélyben

Nagyon vártam ennek a könyvnek az olvasását, egyrészt a cím keltette fel a figyelmem, másrészt az írónőről olvasott életrajz. De kicsit csalódást okozott, főleg a könyv első fele.
Anna híres, arisztokrata erdélyi család sarja, aki éli a mindennapi fiatal nők életét francia párjával, Jerome-mal. Ingáznak Erdély-Budapest-Bécs körül, Anna a tv társaságnál dolgozik, Jerome festőművész.
Anna egy erdélyi rokon temetésén közelebbről megismerkedik Kászoni Gáborral, akivel szegről-végről rokonok - mint az már az arisztokratáknál szokás.
Gábor visszaszerzi a régi kastélyt, és ott akar élni, felújítani, visszavenni az erdőt, gazdálkodni. Anna is egyre jobban húz vissza Erdélybe, így szakít Jerome-mal. Gáborral ripsz-ropsz eljegyzik egymást, majd megházasodnak.
Az ifjú pár az erdélyi kastélyban telepedik le, de az idill nem sokáig tart. Rájönnek, hogy nem bírják fenntartani az óriási épületet és magukat sem.
Ami nem tetszett, hogy rögtön az elején házibulival kezdi a történetet, ahol Britney számai szólnak, majd többször is említi az evilági "tini dolgokat". Szerintem egy ilyen témájú könyvből ez kihagyható lett volna, így sokkal jobban tükrözné a történet valódi lényegét.
Ami viszont tetszett, hogy régi anekdotákat is megoszt velünk az írónő, illetve a könyv végén régi, erdélyi recepteket.

2012. október 3., szerda

Jókai Mór: gróf Benyovszky Móric

Mint a cím is mutatja, Benyovszky életét mutatja be, de sajnos nem teljesen.
Benyovszky nemesi család sarja, fiatalon már katonai pályát futott be, de ez sajnos ráment az egészségére, így lefokozták. Szibériába került, a Kamcsatkai-félszigeten töltötte fogságát.
Benyovszky azonban itt is feltalálta magát, hamarosan nagy vagyonra és tisztségre tett szert. És Afanázia szerelmére, akinek apja befolyásos ember lévén, sokat segített Sámuelovics Ágostnak - ahogy ők nevezték.
Benyovszkyt azonban a lány nem érdekelte, folyamatosan csak szökési tervén gondolkozott. Több bukkanón, árulón átvergődte magát, míg Afanázia apjával, Nyilov úrral összetűzésbe került, és csatára került sor. Benyovszkyéek elfoglalták a várat, Nyilov urat meggyilkolták, és Afanázia megtudta, sosem lehet Móric felesége, hisz őt Magyarországon várja hitvese.
A lány kitartó, hűséges, és vele marad bármi áron.
Tetszett a gyönyörű, jókais tájleírás, az érdekes fordulatok, azonban hiányoltam, hogy ez csak a szibériai fogságra terjedt ki. Hisz Benyovszky később Madagaszkár királya lett, engem ez is érdekelt volna.

2012. szeptember 9., vasárnap

Niederhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen

Egy újabb könyv a Habsburg család életéről, ezúttal Sissiről.
A könyv két részből áll. Az első felében Erzsébet, avagy Sissi életét ismerhetjük meg: gyermekkorát, testvéreit, szüleit, házasságát. A másik részben pedig gyilkosáról, Luigi Lucheni anarchistáról van szó.
Ajánlom mindenkinek, akit érdekel Sissi magánélete. Sok új dolgot tudhat meg belőle az ember és érthető, olvasható formában íródott. 
Több könyv elolvasása után az a véleményem, hogy egyik Sissi/Rudolf stb. könyv sem ad megfelelő képet az adott személyről. Akit valóban érdekel, olvasson minél többet róluk és minél több szerzőtől!

2012. augusztus 31., péntek

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Ez a könyv remélem, mindenkinek ismerős még a diák korszakból.

A regény cselekménye közel két évtizedet fog át: 1533-ban Dél-Bakonyból indul, s az 1552-es hatalmas túlerővel szemben aratott egri végvári győzelemmel zárul. Bontott, sokszor párhuzamos vezetésű az első három rész cselekményszála, melynek során a jobbágyfi Bornemissza Gergely felcseperedik, Cecey Évában párra talál, királyi hadnaggyá emelkedik. Kalandregény, hősi és szerelmi történet, színes és széles tablókban kibomló histórikus korrajz keveredik a bevezető részekben. A két fő részben előadott, tömbszerűen megformált egri események viszont prózai hőskölteményekre emlékeztetnek. A fiatal olvasót a hadi események tárgyszerűsége, s főként Tinóditól merített dokumentumok, a hősiesség, árulás, titok, csataleírások és hősök monumentalitása egyaránt megragadja.

2012. augusztus 26., vasárnap

Szabó Magda: Disznótor

Egy újabb mű kedvenc írómtól, Szabó Magdától.
A regény egy volt földbirtokoslány, Kémery Paula és egy szegény származású tanító, Tóth János szerencsétlen házasságát mutatja be, miközben megismerjük a családtagokat, közeli ismerősöket is. Szerelmek, szerencsétlen házasság, halál, gyűlölet játszódik le köztük.
A mű Paula halálával zárul - férje gyilkolja meg a disznótor előtti estén.
Számomra kicsit zavaros volt a történet, a sok személy közül már nem igen tudtam a végén, ki kicsoda.

2012. augusztus 24., péntek

Krasznahorkai László: Az ellenállás melankóliája

Mindenképp el akartam már rég olvasni ezt a könyvet, hisz benne van az 1001 könyv listájában. Előtte nem hallottam soha az író nevét, így kíváncsi voltam rá.

Egy alföldi kisvárosba, ahol a közbiztonság folyamatosan romlik, vándorcirkusz érkezik. Két fő attrakciója az óriásbálna és a kis termetű herceg. Az emberek csodájára járnak a bálnának, de félnek is tőle. Idegenek is jönnek, akik csak a herceget akarják hallgatni. A herceg szónoklataival felizgatja az összeverődött tömeget, amely féktelen pusztításba kezd, és a gyengék és elesettek ellen fordul. A város elöljárói tehetetlenek ebben a helyzetben, a hadsereg segítségét kérik. Szimbolikus és tényleges hatalomátvétel történik, amelyben a régi rend összeomlik és egy új, diktatórikus berendezkedés bontakozik ki. A mű sötét képet fest emberi jelenünkről/ jövőnkről, amiben már nincs helye semmiféle idealizmusnak, és ahol a gyilkosok és áldozatok közötti éles határ gyakran elmosódik.

A művel kapcsolatban vegyes érzéseim vannak. Nehezen olvasható, mert nagyon hosszú, sokszor féloldalas mondatok vannak, amik így nehezen értelmezhetőek. Viszont az író rendkívüli kifejezésmódja és gazdag szókincse lenyűgözött.

2012. augusztus 21., kedd

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Molnár Ferenc (1878-1953) bravúros technikájú színműveivel (Az ördög, Liliom, A hattyú, Olympia) világhírűvé vált. A századfordulón tűnt fel, realista szemléletű novellákkal. Ezekben a nagyvárosi kisemberek életét mutatta be (Széntolvajok). Később a pesti polgárság irodalmi képviselője lett. Élete utolsó éveit Amerikában töltötte. (Útitárs a száműzetésben című önéletrajzi regényében vall tengerentúli élményeiről.)
Az 1907-ben írt, klasszikussá vált ifjúsági regény - sok idegennyelvi fordítása révén - a világirodalomban is közismert. A 1890-es évek pesti gyermekvilágának lírai krónikája. Szereplői józsefvárosi gyerekek, akiknek két bérház közötti grund jelenti a játékszabadságot. A grund világának igazi törvényei, szokásai, egyesületei, erődítményei, vezérei és közkatonái vannak. A fennmaradásért háborúzni kell és a közkatonának áldozatul kell esnie, hogy ilymódon igazi hőssé váljon. Az író a gyermeklélek kitűnő ismerője. Főszereplője Nemecsek és a többiek: Boka és Ács Feri, a két tábor vezére, Geréb, a bűnbánó áruló, a finomkodó Csele, mind bonyolult, alakuló egyéniség. Gondolatviláguk, magatartásuk különböző. A hiteles lélekábrázolás mellett a könyv erénye a regényesség. A történet magával ragadja olvasóit, a grund már több, mint játszótér, jelkép ahol a harc az igazságért folyik. Nemecsek tulajdonképpen a kisember, aki nem bátor és nem hős, de azzá válik a grundért folyó háborúban. A regény a grund és a gyerekek valódi világát azonban soha nem lépi túl. Kiváló mesterségbeli tudással, a nagy író keze nyomáról árulkodó realizmussal, minden didakszist kerülő, csak a művészi és pszichológiai hatásra építő mű a 10-12 éves gyerekek maradandó élményt nyújtó olvasmánya.

2012. augusztus 14., kedd

Jókai Mór: A régi jó táblabírák

A regény a Brenóczy grófok és a velük kapcsolatban lévők életét mutatja be. A grófi család Bécsben él, magyarországi kastélyukat Krénfy Adolf bérli, aki ugyan nem bír nemesi származással, de különböző ügyletei miatt tetemes vagyonra tett szert.
Krénfy mindenféle cselt kieszközöl, hogy a szépséges Brenóczy Chyntia grófnő kegyeibe férkőzzön. A grófnő szerelmét, Tarnóczy Róbertet kisemmizi, a grófnő apját megmérgezi, és vagyonára is rá teszi kezét. Ám mint minden bűnös, ő sem kerülheti el a büntetést.
Emellett számos embert ismerhetünk meg, rengeteg kalandos fordulattal.
Jókainak ez a regénye is tetszett, ebben rövidebb táj- és személyleírások találhatók, mint az általam eddig olvasott művekben, de nekem így jobban tetszett.

2012. augusztus 11., szombat

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

A családregény háttere a szabadságharc. A függetlenségi és aulikus nemesség konfliktusa romantikus formában bontakozik ki a Baradlay család életében. Az anyának, aki azt akarja, hogy fiai igaz hazafiak legyenek, a halott férj szellemével kell megvívnia. A cselekmény a három Baradlay testvér sorsát követi, akik együtt képviselik az író hazafias pátoszát, de akikről a vereség napjaiban kapunk mély, az író saját lelki vívódásait idéző képet. Richárd kedves, könnyelmű huszártiszt, bár jó szíve, gerincessége kiemelkedik társai közül. Egy szerelem hatására változáson megy át, anyja, hazája hívó szavára hazajön csapatával, a szabadságharc hőse lesz. Jenő rokonszenves, becsületes fiatalember, de tipikus császári hivatalnok. Szerencsétlen szerelme a külvilágot szinte eltakarja körülötte.
Talérosy Zebulon figurájában a nemesi ingadozást mutatja be az író. A plebejusi szárny képviselői csak epizódszerepben jelennek meg. Így az öreg tisztiszolga, vagy Boksa Gergő kurtanemes, akit a sok népi vonás már paraszti hőssé tesz. Rendkívül sokrétű az ellenség tábora is, a sznob bécsi arisztokrácia tagjai, aulikus (a bécsi udvar politikáját támogató) magyar hivatalnokok, az áruló jegyző reálisan megrajzolt figurák, de a Plankenhorst-ház két nőtagjának mértéktelenül felnagyított démoni szerepe romantikus túlzás. Romantika és realitás sajátosan egyesül a jellemek rajzában. A mű mondanivalójában is kicsendül bizonyos kettősség, de az író őszinte hite a haladásban, hazaszeretete és kiváló tehetsége így is remekművet teremtett.

2012. augusztus 3., péntek

Nagy László: Erdélyi boszorkányperek

Amilyen nagy érdeklődéssel vetettem bele magam ebbe a könyvbe, annyira el is ment tőle a kedvem.
Az 1600-as évek eleji boszorkányperek - Iffjú Kata, Török Kata és Báthory Anna - lett volna a fő téma, de ehelyett csak Báthory Gábor és Bethlen Gábor politikájáról ír a mű. Annyi azonban kiderült, hogy a boszorkányperek (mondjuk ebből is csak Báthory Gábor húgáról, Annáról írnak) csak ürügyül szolgáltak a fejedelemnek újabb birtokszerzésre. Annát nem bizonyított és bizonyítottan hamis vádakkal illették, aminek következtében földönfutóvá vált, és Eszterházy segítségére szorult hátralévő életére.
A mű hitelessége vitatható, hisz nem sok irat maradt fenn. A fennmaradt hiteles iratok miatt kicsit nehezen olvasható a mű. Többször idéz a szerző két regényből: Makkai Sándor Ördögszekér - ből és Móricz Zsigmond Erdély trilógiájából.
A Kossuth Kiadónak a '80-as években jelent meg egy történelmi sorozata, aminek része ez a mű is. E sorozatból később is kerülnek bejegyzésre könyvek.

2012. július 31., kedd

Móricz Zsigmond: Árvácska

A regény hatéves hősnője lelenc, akinek tisztességes neve nincs. Azonos a később Csibének becézett Móricz Erzsikével, az író örökbefogadott lányával. Móricz 1936-ban, a Ferenc József-hídon talált a 16 éves, fejletlen lányra, aki öngyilkosságra készült, hogy elviselhetetlen, megalázó életének véget vessen. Csibe éveken át mesélte az írónak gyermekkora, a nevelőszülőknél átélt évek emlékeit, a legsötétebb szadizmussal elkövetett kínzásokat. A lelencet az állam parasztszülőkhöz adja: nyolc pengőt fizet érte és ruhát, cipőt ad. Aki elvállalja, keresni akar rajta: dolgoztatják és éheztetik, ruháját a gazda gyerekei rongyolják el, iskolába nem engedik, ütik-verik, parázzsal égetik, rúgják, kéjenc férfiak játszanak vele. Rosszabb sorban él, mint az állatok, s kiszolgáltatottsága egyre súlyosabb gonoszságra ingerli a nevelőszülőket.
A hiteles történetekből született Csibe-novellák után 1941-ben jelent meg könyvalakban a megindító regény. Szerkezetileg zsoltárokra oszlik: a gyermek szenvedéseinek, szeretetre áhítozásának és ki nem mondott könyörgéseinek egy-egy fejezetére. A sok borzalom mellett sem nyomasztó olvasmány: fájdalmas, szép és meseszerű.
Nagyon megható történet, főleg hogy a végén Árvácska meghal. Talán jobb is így neki...


 

2012. július 28., szombat

Mikszáth Kálmán: A fekete város

A lőcseiek tisztes nyárspolgárok, akiknek mindenük a város. Görgey, a szepesi alispán hirtelen haragú ember, számtalan gondját vadászattal próbálja elűzni. A lőcseiek a határban vadásznak, és bírójuk lelövi Görgey kutyáját. "Ebért ebet!" - kiált Görgey, s meglövi a bírót. Ebből az alapcselekményből bontakozik ki a regény sok szálon futó története. A híres borsóföldjeik kiterjesztésén fáradozó polgárok körülvonszolják a bíró tetemét Görgey birtokának egy részén, egy ősi rendelet folyamán ugyanis a föld így a város tulajdonába kerül. Új bírót választanak, a fiatal Fabriciust, az ő feladata lesz megtorolni a szörnyű bűnt.
Eközben beleszeret Rozáliába, és nem is sejti, hogy a lány Görgey féltve őrzött kincse, egy szem gyermeke. A titokra abban a pillanatban derül fény, amikor Görgey feje lehull.

2012. július 25., szerda

Zsigray Julianna: Szűts Mara házassága

Zsigray Julianna XX. századi magyar írónő, több regényt ill. forgatókönyvet is írt. Számomra azért fontos őt megismernem, mert a '60-as évektől Kiskunhalason lakott, ahol én is születtem.
A most bemutatott műve első regénye. Az alföldi kis községben, Radnóton játszódik, ott is a Radnóti-Szűts kastélyban. A két fiatal kisasszony teljesen ellentéte egymásnak. Kót  (Kornélia) már a sokadik iskolából csapják ki, ő igazi kis cigánylányos pajkosságával az egyszerű emberek között érzi jól magát. Nővére, Mara (Marianna) az úri kisasszonyok megtestesítője.
Egy nap a szomszédos birtok ura visszatér, Simaházy Tamás. Véletlenül összefut Marával, akibe beleszeret. Mara is megszereti Tamást, de neki másik hódolója is van, Margittay huszár.
A szerelmi szálak bonyolódnak, a múlt titkai is napvilágra kerülnek, de a végén Mara Tamásé lesz, Kóé pedig Margittay.
Nagyon tetszett a mű, egy nap alatt kiolvastam. Tetszik a táj, a környezet, ahol játszódik. Nagyon szép a nyelvezete, néhol humoros részekkel.

2012. július 23., hétfő

Fekete István: Bogáncs

A mű egy pumi fordulatos, izgalmakban bővelkedő élettörténete. Bogáncs pásztorkutya, első gazdája az öreg Galamb Máté számadó juhász. Mellette tanulja meg kölyökként a kutyaviselkedés alaptörvényeit, okos és bátor társa lesz a juhásznak. Életútja azonban váratlanul kalandos fordulatot vesz: cirkuszosok közé kerül, egy bohóc veszi gondozásába, mivel tanulékonyságára hamar felfigyelnek, különféle mutatványokra tanítják be. Innen ellopják, de Bogáncs megszökik. Hosszú és gyötrelmes vándorlás után talál csak jó gazdára. Az öreg asztalos mester otthonában ismét nyugalmas időszak vár rá, s kedves, szeretetre méltó lényével teszi derűsebbé az öregember életének utolsó napjait. Gazdája halála után találkozik ismét a cirkuszosokkal, de már nem tud jól beilleszkedni. Egy nap megérzi az éppen arra vonuló nyáj szagát...
Fekete István állatregényében - mint más hasonló műfajú írásában - nem csupán az emberek, hanem az állathős, Bogáncs is gondolkodik, érez, egyénisége van, de ez közel sem hat természetellenesnek; viselkedésében sohasem lépi át a kutyatermészet törvényeit. A festői leírások, a mértékkel adagolt, ízes humor, s a történetbe szőtt kalandok magyarázzák a mű népszerűségét. Nagy erénye, hogy számos, a természet és az állatok világából vett hasznos ismeretre is megtanít.

2012. július 21., szombat

Kulcsár Zsuzsanna: Rejtélyek és botrányok a középkorban

Táncosnő és hetéra volt-e Theodóra császárné? Megégették-e az Orléans-i Szüzet? Igaz-e, hogy kéjvágyból gyermekeket gyilkolt az Orléans-i Szűz vitéz fegyvertársa, a titokzatos Kékszakáll? Valóban őrült volt-e Őrült Johanna és gyengeelméjű Don Carlos? Mi az igazság a hírhedt Borgiák mérgéről? Miért vetette börtönbe Szép Fülöp francia király országra szóló botrányok közepette mindhárom menyét, és miért töröltette el fantasztikus vádaskodással a dúsgazdasg templomos lovagrendet? Miért ölték meg Nápolyi Johanna férjét, András magyar királyfit, Nagy Lajos királyunk öccsét? stb. – mind olyan kérdések, amelyek annak idején izgalomban tartották a kortársakat, a közpkor emberét, amelyeket széltében-hosszában tárgyaltak, vagy legalábbis borzadva suttogtak róluk. Kulcsár Zsuzsanna maguknak az eseményeknek érdekes, fordulatos bemutatása után, a rájuk vonatkozó régebbi és legújabb történeti kutatások eredményeit összegezve, próbálja e rejtélyes, sokszor elképesztő történetek titkát kibogozni.

2012. július 19., csütörtök

Szabó Magda: Freskó

Már korábban is írtam, hogy Szabó Magda kedvenc magyar íróm. Nagyon tetszik a stílusa, a témák, amik regényei cselekményét adják.
A regény címe a Freskó a történet folyamán tárgyi értelemben is szerepet játszik. Egy református papcsalád legifjabbja festette meg kislány korában. A faliképen mindenki ott található, aki így vagy úgy a családhoz tartozott. Annuska, a család lázadója, kilencévi távollét után elmebeteg anyjának a temetésére érkezik a regénybeli városba, amelyben nem nehéz felismerni Debrecent. "Kisebbik lányom, Annuska, nem tartozik családom körébe többé. Az Úr kifürkészhetetlen akaratából elvette tőlünk, olybá vesszük mint a halottat" - írta az egyik rokonhoz kenetteljesen az apa. Annuska valójában azért hagyta el a parókiát, mert nem tudta elviselni a nagy család farizeus viselkedését, sok szempontból reakciós nézeteit. A temetésen életre kelnek a freskó alakjai, s megmutatják igazi énjüket. A különös, párhuzamos emlékezések négy generáció életének sorsdöntő eseményeit elevenítik fel.
Az emlékezések kora a temetés reggelén kezdődik, s az esti harangszókor már ismerjük ennek az érdekesen összefonódott családnak a múltját, a megidézett nyolc évtized társadalmi változásainak tükrében. Már a regény kezdetén is érezzük, hogy nem csupán egy lázadó egyéniség lélektani megfejtésére vállalkozik az író, hanem a nyomasztó és elviselhetetlen, embert formáló, befolyásoló, a teljes életen át nyomot hagyó légkör összetevőit és hatását elemzi. A belső monológok egyre mélyebbre visznek le bennünket. Szabó Magda könyve nem úgy lélektani regény, hogy az ösztönök eredetét kutatná, mint Kosztolányi drámáiban, hanem úgy, hogy a környezet hatására kialakult lélektani mozzanatok feltárását végzi el, melyek tartósan mérgezik az ember életét. A könyv lebilincselő olvasmány.

2012. július 5., csütörtök

Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

A mű Attila korában játszódik az ősi Hunniában. Zéta, a görög rabszolga, akit hazájában már felszabadítottak, önként vállalja ismét a szolgasorsot Csáth udvarában a gyönyörű hun leány, Emőke miatt. Bár Zéta tudja, hogy a lány sosem lehet az övé, mégis szeretne a közelében lenni.
Zéta Csáth oldalán harcol, majd idegen földre kerül, ahol magas teológiai rangot kap - ám ő ismét visszamegy  rabszolgának,  hogy Emőke közelében lehessen.
Attila meghal, temetésekor lenyilazzák hű szolgáit. Emőke ruhát cserél Zétával, aki mit sem tud erről a szokásról. Így a szeretett lány kerül a Tisza által elárasztott sírba.

Tetszett a mű, nagyon jól bemutatja a hun (barbár) szokásokat, népviseletet, férfi-női szerepeket, csatákat (ami szerencsére nem túl sok, de az is izgalmas).

2012. július 3., kedd

Móricz Zsigmond: Rokonok

Móricz Zsigmond gyermekkoromtól egyik kedvenc magyar írómhoz tartozik. Fantasztikusan mutatja be a társadalom különböző rétegeit. Szerencsére termékeny író volt, így van miből válogatni.

1929-ben romboló gazdasági válság rázta meg az egész kapitalista világot. Az akkori Magyarország a hárommillió koldus és az úri panamák országa lett. Ezek a tapasztalatok érlelték meg Móriczban a Rokonok című regényt. A főhős, Koppjáss István származásánál fogva az úri osztályhoz tartozik, de életkörülményei folytán az úri társadalom legszélén helyezkedik el. Kopjáss rokonai, a regény mellékszereplői, szervesen hozzátartoznak a mű egészéhez és fontos szerepük van a regény társadalomábrázolásában. A rokonok is a hatalmon lévőkhöz, az urak kasztjához tartoztak valamikor, de különféle körülmények folytán lecsúsztak. Sorsuk törvényszerű egy olyan társadalomban, amelynek mozgató ereje a pénz, az anyagi jólétet biztosítóhajsza és a marakodás a hatalomért. Az úri jellemvonásaikat azonban még ekkor is megőrizték. Egyiknek sem jut eszébe, hogy becsületes munkával biztosítsa megélhetését. Amikor a regény végén Kopjáss István revolvere eldördül, ez a hang az úri Magyarország halálos ítélete. Nem tudjuk meg, hogy Kopjáss meghal-e vagy felgyógyul, és beáll-e harmadiknak a polgármester bűnszövetkezetébe.
Kopjáss mindenképpen halott ember Móricz szemében és a mi szemünkben is. Vagy valóban meghalt, vagy "erkölcsi" halottként folytatja panamázó életét. Bűnét súlyosbítja, hogy ifjú éveiben tele volt szép elképzelésekkel, felfelé ívelő pályája elején is felháborodott a panamákon, de amikor a hatalom haszonélvezői közé kerül, nemes szándékai is összeomlanak.

A műből film is készült 2006-ban, de az első pár perc után nem tudtam tovább nézni. A könyv sokkal jobb.

2012. június 24., vasárnap

Kertész Erzsébet: Elizabeth

A mű a Bareth család, de leginkább a legidősebb leány, Elizabeth életét mutatja be. Bareth-ék hope endi gyönyörű kastélyukban élnek 11 gyermekükkel.
Elizabeth mindig is kivételezettnek számított a szigorú, ültetvényes apa számára. Megendedte kedvencének, hogy azt csinálja, amit akar: már gyermekként felnőtteknek való könyveket olvasott, fiú testvéreivel együtt tanulhatott latinul és görögül, és nem kellett részt vennie Miss Orme nevelőnő óráin.
Egy baleset miatt azonban a természetet oly nagyon kedvelő lány a szobák magányába kerül, és csak a könyvek maradnak számára. Hamarosan elveszti édesanyját, a rabszolgák felszabadítása miatt édesapja pedig megélhetését és Hope Endet. A család együtt maradása érdekében Londonba, szerényebb körülmények közé költöznek.
A zsarnok apa nem engedi meg gyermekeinek a házasságot, valóságos rabjai lesznek a háznak. Ám először Elizabeth - az ekkor már híres költőnő - lázad fel, és feleségül megy költőtársához, Browning-hoz, akivel Itáliába költöznek. Bé - ahogy Elizabethet gyermekkorától hívták - felépül a férfi és az olasz levegő hatására több évtizedes betegségéből. Egyre termékenyebb író lesz, majd megszületik kisfia, akit rajongva szeret és kényeztet.
Az apa sohasem bocsát meg lányának, aki ezt nem tudja feldolgozni. A sok haláleset - édesapja, majd Henrietta húga - után a költőnő is ágynak esik, és hamarosan meghal.
Tetszett a mű, ahogy a 19. század közepén fel mer szólalni költészetében a nők jogaiért.

2012. június 22., péntek

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője

A kisregény terjedelmű történet egyetlen, részletesen kidolgozott anekdota: az öreg Gregorics Pál, aki kivert, lenézett különcként hatalmas vagyont gyűjtött, ezt a vagyont szolgálójától született, rajongásig szeretett fiára kívánja hagyni, a törvényes örökösök kijátszásával. A titkos és furfangos akció révén a vagyon egy esernyő nyelébe kerül, az esernyőt egy közönségesen Szent Péternek nézett, öreg zsidó ócskás, a kisded Bélyi Veronka bölcsője fölé feszíti, otthagyja. Csodaernyővé válik, pénzt, szerencsét, boldogságot áraszt a kicsiny tót falura, és főleg annak plébánosára, Veronka bátyjára. Mire az igazi örökös nyomára jut, addigra régi nyelét (amelyben a vagyon rejtezik) kicserélik, az ifjú ügyvéd azonban már nem is bánja: beleszeretett Veronkába, vele lesz boldog, nem a pénzzel.
Mikszáth Kálmán csodálatos műveket írt, rendkívül gazdag leírással és érdekes, izgalmas történetekkel fűszerezve.

2012. június 15., péntek

Supka Géza: Habsburg-krónika

Ez a könyv a Habsburg család életét, kiemelkedőbb tagjai mutatja be a kezdetektől, hogyan válik egy várgrófból Európa legnagyobb uralkodó családja. Többek között olvashatunk Mária Teréziáról és népes családjáról, Mária Lujzáról és férjeiről, Sissyről, férjéről Ferenc Józsefről és anyósával való kapcsolatáról, az ifjú Rudolf tragédiájáról...
A Habsburg család története kezdetektől a bukásig összefonódik a magyar történelemmel, így számomra ezért is érdekes e könyv.
A könyvhöz tartozik családfa is, a könnyebb áttekinthetőség érdekében.

Történelmi könyvek...

Mától blogomon nemcsak szépirodalmi regények, hanem történelmi könyvek is helyet kapnak. Nagyon szeretem a történelmet, elsősorban az arisztokrata és régi magyar nemesi családok életét, illetve a II. világháborúról szóló könyvet. Emelett tudósok, felfedezők, más hírek emberek életéről szóló könyveket is előnyben részesítek. A könnyebb átláthatóság kedvéért ezeket külön címkével fogom jelölni.

2012. június 12., kedd

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

A krisztinavárosi kis cselédlány, Édes Anna története, aki a kommün után kerül a magas rangú, méltóságos Vizy család szolgálatába, aki mintacseléddé válik, szinte-szinte már a cselédlány ideáljává, akiről megindul a legendaképződés, kilenc hónapi tökéletes szolgálat után brutális módon meggyilkolja gazdáit. Az elnyomás, a kiszolgáltatottság váltja ezt ki belőle, aki azelőtt még egy tyúkot sem tudott megölni.
 A regény az úr-cseléd viszony aprólékos, megható bensőségességű rajzát, a kiszolgáltatottság anatómiáját, az egyéniség kiüresedésének, a "géppé válásnak" pszichológiai és mélypszichológiai analízisét, a "keresztény kurzus" mélyreható bírálatát, tárja az olvasó elé.
Szeretem Kosztolányi műveit, legyen az regény, vers, novella. Remekül vetíti elénk a szereplői lelkiállapotát.

2012. június 7., csütörtök

Jókai Mór: Az aranyember

Jókai regényei lenyűgőzőek, bár nem éppen a könnyű olvasmányok kategóriájába tartoznak. De időnként olyan hangulatom van, hogy muszáj tőle olvasnom - ami nem nehéz ügy, mivel rengeteg regényt hagyott az utókorra.
Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében.
Az arany ember már milliomosként kéri meg a "szegény" török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérőjének, szerelmet nem kaphat tőle Tímár. "Alabástrom szobor" felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik. Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett.
A főhős kettős életét több szereplő köti össze, véletlenek és törvényszerű találkozások, társadalmi összefüggések alakítják sorsukat. A regény kitűnően ábrázolja az akkori Komárom kereskedőrétegének spekulációit, tájleírásai (a Vaskapu, a téli Balaton) gyönyörködtetőek.