Kertész Imre: Sorstalanság

Talán nem egyedül vagyok, akik a Nobel-díj elnyerése előtt nem ismerték Kertész Imre nevét. A Sorstalanság az író első műve, hosszas viszontagság után, 1975-ben jelent meg, és 2002-ben kapott érte irodalmi Nobel-díjat.

A mű önéletrajzi ihletésű, az író szintén zsidó családból származik és 14 évesen járta meg Auschwitz-ot, majd Buchenwaldot, ahogy a főhős, Köves Gyuri is.

A fiatal diák szemszögéből élhetjük át a II. világháború talán legszörnyűbb, és legborzalmasabb eseményét, a zsidóüldözést és a munkatáborok kegyetlen világát.

Lebilincselő regény, ami szerepel az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz listáján is.

Németh László: Gyász

A mű főhőse, Kurátor Zsófi, aki elveszíti férjét is, és egyetlen gyermekét is. A gőgös gyász élete értelme lesz. A faluközösség életét szigorú törvények szabályozzák - aki vét ellenük, azt szájukra veszik, kiközösítik. Ám a közösséget hajdan összetartó szokásrendszer időközben kiüresedett: Kurátor Zsófi éppen azért válik eltorzult személyiséggé, mert maradéktalanul betartja az özvegytől elvárt viselkedésformát, aminek negatív következményeit a falubeliek is elítélik. A falu közössége kaján rosszindulattal lesi, hogyan képes ellenállni a szemrevaló fiatalasszony az élet kísértéseinek. Mi ad ehhez erőt, hogy erejénél nagyobb fájdalmat magára véve megfojtsa benne a kétségbeesett dac az életkedvet?

Az egész történetet Zsófi szemszögéből - az ő érzésein, cselekedetein keresztül - ismerjük meg.

Németh László nagyszerűen át tudta érezni a nők sorsát, életét. Ezt tükrözi a Gyász és az Iszony is.

Fekete István: Tüskevár

A Tüskevár a magyar irodalom egyik kiemelkedő tagja, Fekete István meseszerű tájleírásaival.

Az eleje nem tetszett a műnek, de utána annál inkább! Az író elrepít minket a Kis-Balaton gyönyörű világába, megismerhetjük Tutajos és Bütyök kalandjain keresztül a növény- és állatvilágot, az ősi mesterségek, a halászat és vadászat izgalmait. Betekintést nyerhetünk a nomád életbe Matula bácsi segítségével, ahogy a pesti kisfiúkból igazi férfiak lesznek egy nyár leforgása alatt.

Remek olvasmány így nyáron, minden korosztály számára!

Szabó Magda: Mózes egy, huszonkettő

A Mózes egy, huszonkettő napjainkban játszódó társadalmi regény. Fő problémája az egymást váltó két nemzedék szemléletbeli különbsége. A cselekmény központi alakja egy középiskolás lány. Bátyjával és barátaival együtt a mai ifjúság képviselője. Értetlenül, idegenül áll felnőtt környezetével (szüleivel, nagyszüleivel és a barátai szüleivel) szemben. Gyermekfejjel hajszolja magát házasságba, így menekül ellenségesnek érzett környezetéből. Az írónő kitűnő lélektani érzékkel rajzolja meg ifjú hősnője alakját, belülről mutatva be gondolkodásmódját. Az epizódszereplők mind néhány vonással megrajzolt jól eltalált karakterek. A történet drámai feszültségét fokozza az egy napba sűrített cselekmény (Hugi esküvőjének előestéjétől a másnapi szertartás végeztéig). A modern regénytechnika más Szabó Magda regényekből is jól ismert eszközei (időfelbontás, belső monológ) alkalmat adnak az írónő intellektuális elmélkedő hajlama és biztos formakészsége kibontására.

Esterházy Péter: Harmonia caelestis

Két éve olvastam első (és eddig utolsó) regényemet Esterházy Pétertől. Bevallom, csak azért, mert szerepel az 1001 könyv listáján.

A terjedelmes regény egyáltalán nem könnyű olvasmány, számomra zavaros, érthetetlen, követhetetlen volt.

Az író édesapjáról és annak felmenőiról szól. Nekem a stílusa nagyon nem tetszett, főleg a pajzán, bohém jelenetek.

Lehet, hogy túl fiatalon olvastam, és később megérteném a mondanivalóját, de nem hinném, hogy erre sor kerül.

Szabó Magda: Katalin utca

Mint minden általam eddig olvasott Szabó Magda regény, ez is nagyon tetszett, nagyon érdekes a fiatalok háború előtti élete, majd a háború utáni felnőtté válásuk.
A Katalin utcában három család él egymás mellett, akiknek gyermekeik között szoros kapcsolatok alakulnak ki: barátságok, szerelmek, jegyesség. Majd a háború vet véget ennek az idilli életnek, felborul az addigi életük, vannak akik meghalnak, és vannak, akik később, a 60-as években megházasodnak, de életük már sosem lesz olyan, mint a háború előtt volt.

Szabó Magda: Abigél

Ezt a tipikus lányregényt biztos sokan ismerik, még ha annyira nem is szeretnek olvasni.

Ginát, az elkényeztetett, szabadon és jómódban élő kislányt apja, Vitay tábornok, egy napon - valamikor 1943-ban - minden magyarázat nélkül felpakolja, és elviszi egy távoli város református nevelőintézetébe. Senkitől nem búcsúzhat el, minden kapcsolata megszakad a külvilággal, apjával is csak hetenként egyszer beszélhet telefonon. Az intézetben minden személyes tárgyát elveszik, sötét, formátlan egyenruhába bujtatják, s kényszerítik, hogy külsejével együtt korábbi szokásait is megváltoztassa. Az otthoni vidám és könnyed élet helyett rideg, percnyi pontossággal beosztott órarend szerint kell élnie, s mindenütt csak tilalmakkal találkozik. A sivár életre kényszerített lányok különös szokásokat, meséket, valóságos kis mitológiákat találnak ki maguknak, hogy vidámabbá tegyék életüket.
Valamennyien hisznek Abigél csodatevő erejében. Abigél kecses női szobor az intézet kertjében s az a legenda róla, hogy mindenkinek segít, aki hozzáfordul. Ginát egy véletlen elszólása miatt árulónak hiszik, s többé nem állnak vele szóba. Szökést kísérel meg, de Kőnig tanár elfogja, és visszaviszi az intézetbe. Apja megérkezik, s megmagyarázza Ginának miért hozta az intézetbe. Ő, a tábornok, ellenálló s ha véletlenül elfogják, nem akarja, hogy lánya is ellenségei kezébe kerüljön. Egyébként Gina közvetlen közelében van valaki - szintén ellenálló - akinek az a feladata, hogy vigyázzon Ginára. Ezt tudván a kislány, önként vállalja a rabságot. Ezután már viharos gyorsasággal, s egy krimi érdekességével peregnek az események.

Rideg Sándor: Indul a bakterház

A könyvet valószínűleg csak kevesen olvasták, de a filmet biztos mindenki látta már életében legalább egyszer - de inkább többször.

A történet egyetlen meseszállal szőtt környezetrajz a falusi bakterházról, annak lakóiról és baráti köréről. Főalakja Bendegúz, a tehénpásztor. Nem annyira csínyeken töri a fejét Bendegúz, inkább kiskamaszkori megaláztatásait "veri vissza", friss képzelettel szedi ízekre a felnőttek basáskodását, ostobaságát, így próbálva visszanyerni becsületét. Félnótás figurák a felnőttek: gazdája, Szabó bakter, Toppancs, a lókupec és a banya, az anyós. Konc bácsi az egyetlen józanul ítélkező regényalak, tőle kapta Bendegúz az életre való tanácsokat. Az eseményeket, köztük Toppancs komédiába illő lakodalmát Bendegúz meséli el, jellegzetes humorral, minden rosszat jóra fordító szellemességgel. A túlhajtott szatírikus hang az olvasó szórakoztatására, de okulására is szolgál; ilyenformán élt a harmincas évek szegényembere, így tékozlódtak el jobbra való fiatal életek.

Németh László: Iszony

A mű Takaró Sanyi és Kárász Nelli, a két különböző egyén házasságát írja le. Sanyi megpróbál harmonikus, klasszikus családi életet élni feleségével, ám a nő iszonyodik férjétől, kerüli az intim kapcsolatot - és ennek érdekében, mindenféle praktikát bevet. Nelli a háztartási teendőkbe menekül, sokszor éjszakába nyúlóan tesz-vesz, vagy épp kimegy a hálószobából. De Sanyi nem adja fel, hiába dühíti szánt szándékkal az asszony.

Végül a döntő lépés akkor következik be, mikor Sanyi betegen fekszik, és a nő megfújtja. Az ügy eltussolása után Nelli új életet kezd - egyedül, másokon segítve.

Jókai Mór: Fekete gyémántok

Szeretem Jókai regényeit, bár hangulat kell hozzá, hogy a terjedelmes, hosszú leírású, rendkívüli szókinccsel rendelkező műveket el tudjam olvasni.
A Fekete gyémántokat még 2008-ban olvastam. Az elején szereplő hosszú geológiai leírás sokakat elrettenthet, de mivel én ezt tanultam egyetemen, még érdekes is volt.

A regényben két vállalkozó áll egymással szemben: Berend Iván, a bondavölgyi kis bányaüzem vezetője, és Kaulmann Félix részvénytársasága. Kaulmann minden erővel - főleg Sámuel apát segítségével - igyekszik megszerezni Berend üzemét és a környező nagybirtokot, a Bondaváry grófok tulajdonát. Berend - bármennyire kiváló tulajdonságok és nagy ésszel rendelkezik, s bármilyen példásan vezeti is a kis üzemet - hamarosan elbukna az egyenlőtlen versenyben, ha nem segítené egy romantikus véletlen. A cselekmény elején Kaulmann Félix Bécsbe csalja a gyöyörűszép munkáslányt, Evilát. Vőlegénye, Szaffrán Péter - aki szintén Berend munkásai közé tartozik - bosszúból felrobbantja a részvénytársaság tárnáit. A Kaulmann-féle vállalkozás összeomlik, s az égő szénréteget csak Berend Iván korszakalkotó találmányával tudják eloltani. A végkifejletet számos romantikus fordulat előzi meg: a pesti társasági életből vett jelenetek, Berend Iván társasági sikereinek mozzanatai, a Bondaváry grófok története, Evila sorsának alakulása, Kaulmann Félix és Sámuel apát vagyonszerző törekvéseinek akciói.

Szerb Antal: A királyné nyaklánca

Szerb Antal rövid élete során több regényt is írt. Ez a műve talán kicsit háttérbe szorul az Utas és holdvilág, illetve a Pendragon-legendával szemben.

Kíváncsian vártam a regényt, hiszen nagyon szeretem a történelmet, azon belül is az arisztokrata családokról szóló regényeket, leírásokat. Mégis ez a mű nem nyerte el tetszésem.

Maga a téma a fiatal és szép Marie Antoinette királyné nyakláncának híres-hírhedt története. 1785-ben zajlott a Nyaklánc-per, főszereplője, illetve tárgya a kor két híres ékszerészének - Boehmer és Bassenge - egyedülálló alkotása. a világ legdrágább ékszere, egy hatalmas gyémántokból készült több soros nyaklánc, mely 1 600 000 fontot ért akkor, s melyet még az egyébként ruhára, ékszerre rendkívül sokat költő királyné is drágállott. Ám közbelépett egy fiatal és csinos szélhámosnő, a Valois-vérből származó La Motte grófné, aki a királynőhöz fűződő - de nem létező - barátságára hivatkozva, a királynő kézírását és aláírását hamisítva, behálózta a Marie Antoinette-be szerelmes Rohan herceget több más szélhámos segítségével, hogy megszerezze magának az ékszert. Számításába csak annyi hiba csúszott, hogy végül is nem volt, aki fizessen az ékszerészeknek - s így robbant ki a botrány, amely nemcsak a franciák, a párizsi utca népének volt nagy szenzáció, hanem akkoriban az egész világnak.