Keresés ebben a blogban

2012. augusztus 31., péntek

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Ez a könyv remélem, mindenkinek ismerős még a diák korszakból.

A regény cselekménye közel két évtizedet fog át: 1533-ban Dél-Bakonyból indul, s az 1552-es hatalmas túlerővel szemben aratott egri végvári győzelemmel zárul. Bontott, sokszor párhuzamos vezetésű az első három rész cselekményszála, melynek során a jobbágyfi Bornemissza Gergely felcseperedik, Cecey Évában párra talál, királyi hadnaggyá emelkedik. Kalandregény, hősi és szerelmi történet, színes és széles tablókban kibomló histórikus korrajz keveredik a bevezető részekben. A két fő részben előadott, tömbszerűen megformált egri események viszont prózai hőskölteményekre emlékeztetnek. A fiatal olvasót a hadi események tárgyszerűsége, s főként Tinóditól merített dokumentumok, a hősiesség, árulás, titok, csataleírások és hősök monumentalitása egyaránt megragadja.

2012. augusztus 26., vasárnap

Szabó Magda: Disznótor

Egy újabb mű kedvenc írómtól, Szabó Magdától.
A regény egy volt földbirtokoslány, Kémery Paula és egy szegény származású tanító, Tóth János szerencsétlen házasságát mutatja be, miközben megismerjük a családtagokat, közeli ismerősöket is. Szerelmek, szerencsétlen házasság, halál, gyűlölet játszódik le köztük.
A mű Paula halálával zárul - férje gyilkolja meg a disznótor előtti estén.
Számomra kicsit zavaros volt a történet, a sok személy közül már nem igen tudtam a végén, ki kicsoda.

2012. augusztus 24., péntek

Krasznahorkai László: Az ellenállás melankóliája

Mindenképp el akartam már rég olvasni ezt a könyvet, hisz benne van az 1001 könyv listájában. Előtte nem hallottam soha az író nevét, így kíváncsi voltam rá.

Egy alföldi kisvárosba, ahol a közbiztonság folyamatosan romlik, vándorcirkusz érkezik. Két fő attrakciója az óriásbálna és a kis termetű herceg. Az emberek csodájára járnak a bálnának, de félnek is tőle. Idegenek is jönnek, akik csak a herceget akarják hallgatni. A herceg szónoklataival felizgatja az összeverődött tömeget, amely féktelen pusztításba kezd, és a gyengék és elesettek ellen fordul. A város elöljárói tehetetlenek ebben a helyzetben, a hadsereg segítségét kérik. Szimbolikus és tényleges hatalomátvétel történik, amelyben a régi rend összeomlik és egy új, diktatórikus berendezkedés bontakozik ki. A mű sötét képet fest emberi jelenünkről/ jövőnkről, amiben már nincs helye semmiféle idealizmusnak, és ahol a gyilkosok és áldozatok közötti éles határ gyakran elmosódik.

A művel kapcsolatban vegyes érzéseim vannak. Nehezen olvasható, mert nagyon hosszú, sokszor féloldalas mondatok vannak, amik így nehezen értelmezhetőek. Viszont az író rendkívüli kifejezésmódja és gazdag szókincse lenyűgözött.

2012. augusztus 21., kedd

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Molnár Ferenc (1878-1953) bravúros technikájú színműveivel (Az ördög, Liliom, A hattyú, Olympia) világhírűvé vált. A századfordulón tűnt fel, realista szemléletű novellákkal. Ezekben a nagyvárosi kisemberek életét mutatta be (Széntolvajok). Később a pesti polgárság irodalmi képviselője lett. Élete utolsó éveit Amerikában töltötte. (Útitárs a száműzetésben című önéletrajzi regényében vall tengerentúli élményeiről.)
Az 1907-ben írt, klasszikussá vált ifjúsági regény - sok idegennyelvi fordítása révén - a világirodalomban is közismert. A 1890-es évek pesti gyermekvilágának lírai krónikája. Szereplői józsefvárosi gyerekek, akiknek két bérház közötti grund jelenti a játékszabadságot. A grund világának igazi törvényei, szokásai, egyesületei, erődítményei, vezérei és közkatonái vannak. A fennmaradásért háborúzni kell és a közkatonának áldozatul kell esnie, hogy ilymódon igazi hőssé váljon. Az író a gyermeklélek kitűnő ismerője. Főszereplője Nemecsek és a többiek: Boka és Ács Feri, a két tábor vezére, Geréb, a bűnbánó áruló, a finomkodó Csele, mind bonyolult, alakuló egyéniség. Gondolatviláguk, magatartásuk különböző. A hiteles lélekábrázolás mellett a könyv erénye a regényesség. A történet magával ragadja olvasóit, a grund már több, mint játszótér, jelkép ahol a harc az igazságért folyik. Nemecsek tulajdonképpen a kisember, aki nem bátor és nem hős, de azzá válik a grundért folyó háborúban. A regény a grund és a gyerekek valódi világát azonban soha nem lépi túl. Kiváló mesterségbeli tudással, a nagy író keze nyomáról árulkodó realizmussal, minden didakszist kerülő, csak a művészi és pszichológiai hatásra építő mű a 10-12 éves gyerekek maradandó élményt nyújtó olvasmánya.

2012. augusztus 14., kedd

Jókai Mór: A régi jó táblabírák

A regény a Brenóczy grófok és a velük kapcsolatban lévők életét mutatja be. A grófi család Bécsben él, magyarországi kastélyukat Krénfy Adolf bérli, aki ugyan nem bír nemesi származással, de különböző ügyletei miatt tetemes vagyonra tett szert.
Krénfy mindenféle cselt kieszközöl, hogy a szépséges Brenóczy Chyntia grófnő kegyeibe férkőzzön. A grófnő szerelmét, Tarnóczy Róbertet kisemmizi, a grófnő apját megmérgezi, és vagyonára is rá teszi kezét. Ám mint minden bűnös, ő sem kerülheti el a büntetést.
Emellett számos embert ismerhetünk meg, rengeteg kalandos fordulattal.
Jókainak ez a regénye is tetszett, ebben rövidebb táj- és személyleírások találhatók, mint az általam eddig olvasott művekben, de nekem így jobban tetszett.

2012. augusztus 11., szombat

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

A családregény háttere a szabadságharc. A függetlenségi és aulikus nemesség konfliktusa romantikus formában bontakozik ki a Baradlay család életében. Az anyának, aki azt akarja, hogy fiai igaz hazafiak legyenek, a halott férj szellemével kell megvívnia. A cselekmény a három Baradlay testvér sorsát követi, akik együtt képviselik az író hazafias pátoszát, de akikről a vereség napjaiban kapunk mély, az író saját lelki vívódásait idéző képet. Richárd kedves, könnyelmű huszártiszt, bár jó szíve, gerincessége kiemelkedik társai közül. Egy szerelem hatására változáson megy át, anyja, hazája hívó szavára hazajön csapatával, a szabadságharc hőse lesz. Jenő rokonszenves, becsületes fiatalember, de tipikus császári hivatalnok. Szerencsétlen szerelme a külvilágot szinte eltakarja körülötte.
Talérosy Zebulon figurájában a nemesi ingadozást mutatja be az író. A plebejusi szárny képviselői csak epizódszerepben jelennek meg. Így az öreg tisztiszolga, vagy Boksa Gergő kurtanemes, akit a sok népi vonás már paraszti hőssé tesz. Rendkívül sokrétű az ellenség tábora is, a sznob bécsi arisztokrácia tagjai, aulikus (a bécsi udvar politikáját támogató) magyar hivatalnokok, az áruló jegyző reálisan megrajzolt figurák, de a Plankenhorst-ház két nőtagjának mértéktelenül felnagyított démoni szerepe romantikus túlzás. Romantika és realitás sajátosan egyesül a jellemek rajzában. A mű mondanivalójában is kicsendül bizonyos kettősség, de az író őszinte hite a haladásban, hazaszeretete és kiváló tehetsége így is remekművet teremtett.

2012. augusztus 3., péntek

Nagy László: Erdélyi boszorkányperek

Amilyen nagy érdeklődéssel vetettem bele magam ebbe a könyvbe, annyira el is ment tőle a kedvem.
Az 1600-as évek eleji boszorkányperek - Iffjú Kata, Török Kata és Báthory Anna - lett volna a fő téma, de ehelyett csak Báthory Gábor és Bethlen Gábor politikájáról ír a mű. Annyi azonban kiderült, hogy a boszorkányperek (mondjuk ebből is csak Báthory Gábor húgáról, Annáról írnak) csak ürügyül szolgáltak a fejedelemnek újabb birtokszerzésre. Annát nem bizonyított és bizonyítottan hamis vádakkal illették, aminek következtében földönfutóvá vált, és Eszterházy segítségére szorult hátralévő életére.
A mű hitelessége vitatható, hisz nem sok irat maradt fenn. A fennmaradt hiteles iratok miatt kicsit nehezen olvasható a mű. Többször idéz a szerző két regényből: Makkai Sándor Ördögszekér - ből és Móricz Zsigmond Erdély trilógiájából.
A Kossuth Kiadónak a '80-as években jelent meg egy történelmi sorozata, aminek része ez a mű is. E sorozatból később is kerülnek bejegyzésre könyvek.