Szabó Magda: Disznótor

Egy újabb mű kedvenc írómtól, Szabó Magdától.

A regény egy volt földbirtokoslány, Kémery Paula és egy szegény származású tanító, Tóth János szerencsétlen házasságát mutatja be, miközben megismerjük a családtagokat, közeli ismerősöket is. Szerelmek, szerencsétlen házasság, halál, gyűlölet játszódik le köztük.

A mű Paula halálával zárul - férje gyilkolja meg a disznótor előtti estén.

Számomra kicsit zavaros volt a történet, a sok személy közül már nem igen tudtam a végén, ki kicsoda.

Szabó Magda: Freskó

Már korábban is írtam, hogy Szabó Magda kedvenc magyar íróm. Nagyon tetszik a stílusa, a témák, amik regényei cselekményét adják.

A regény címe a Freskó a történet folyamán tárgyi értelemben is szerepet játszik. Egy református papcsalád legifjabbja festette meg kislány korában. A faliképen mindenki ott található, aki így vagy úgy a családhoz tartozott. Annuska, a család lázadója, kilencévi távollét után elmebeteg anyjának a temetésére érkezik a regénybeli városba, amelyben nem nehéz felismerni Debrecent. "Kisebbik lányom, Annuska, nem tartozik családom körébe többé. Az Úr kifürkészhetetlen akaratából elvette tőlünk, olybá vesszük mint a halottat" - írta az egyik rokonhoz kenetteljesen az apa. Annuska valójában azért hagyta el a parókiát, mert nem tudta elviselni a nagy család farizeus viselkedését, sok szempontból reakciós nézeteit. A temetésen életre kelnek a freskó alakjai, s megmutatják igazi énjüket. A különös, párhuzamos emlékezések négy generáció életének sorsdöntő eseményeit elevenítik fel.
Az emlékezések kora a temetés reggelén kezdődik, s az esti harangszókor már ismerjük ennek az érdekesen összefonódott családnak a múltját, a megidézett nyolc évtized társadalmi változásainak tükrében. Már a regény kezdetén is érezzük, hogy nem csupán egy lázadó egyéniség lélektani megfejtésére vállalkozik az író, hanem a nyomasztó és elviselhetetlen, embert formáló, befolyásoló, a teljes életen át nyomot hagyó légkör összetevőit és hatását elemzi. A belső monológok egyre mélyebbre visznek le bennünket. Szabó Magda könyve nem úgy lélektani regény, hogy az ösztönök eredetét kutatná, mint Kosztolányi drámáiban, hanem úgy, hogy a környezet hatására kialakult lélektani mozzanatok feltárását végzi el, melyek tartósan mérgezik az ember életét. A könyv lebilincselő olvasmány.

Szabó Magda: Ókút

Az Ókút is az írónő életrajzi ihletésű könyvei közé tartozik. Ebben a műben főleg gyerekkorát, szülei házasságát mutatja be.

Már gyermekkorában nagyon elszánt, határozott jellem volt, saját akarattal, amit rendszerint véghez is vitt.

"Az idő átgázolt gyerek-magamon, két múlhatatlan kezében tartva a mindenséget, a jelen mellett a pusztíthatatlan múltat, és végre megértettem, hogy nem szabdalódik szakaszokra, nincs más, csak a bontatlan jelen pillanat, amely mozdíthatatlanul áll örök tengelyén, talpa alatt tárgytól, dallamtól, háztól, bármi külső jegytől függetlenül, az emberi tudatba ágyazva, és csak az emberrel együtt elpusztíthatóan a múlt, és előre forduló homlokán a jövendő."

Szabó Magda: Ajtó

Igen, megint Szabó Magda. Kedvenc magyar íróm, ezért van tőle ennyi mű a blogban.

Szeredás Emerenc egy lakóközösség házfelügyelője és a regénybeli írónőnél bejárónő, házvezetőnő. Több mint húsz évig gondoskodik róla, mindent elvégez körülötte; aki nem más, mint egy pokrócmodorban jóságoskodó házitündér. Viselkedése roppant tartózkodó, semmi bizalmaskodás, s az írónő mégis azon kapja magát, hogy fölébe nőtt, hogy a házvezetőnő érzelmileg uralkodik rajta, hogy valamiféle anya-lánya szeretet szövődött közte és a bejárónő között, s amikor Emerenc megbetegedvén, fenséges (vagy ostoba?) proletárgőgjében magára zárta lakása ajtaját, az elkésett orvosi beavatkozás nem tudott már halála útjába állni.

Szabó Magda: Mózes egy, huszonkettő

A Mózes egy, huszonkettő napjainkban játszódó társadalmi regény. Fő problémája az egymást váltó két nemzedék szemléletbeli különbsége. A cselekmény központi alakja egy középiskolás lány. Bátyjával és barátaival együtt a mai ifjúság képviselője. Értetlenül, idegenül áll felnőtt környezetével (szüleivel, nagyszüleivel és a barátai szüleivel) szemben. Gyermekfejjel hajszolja magát házasságba, így menekül ellenségesnek érzett környezetéből. Az írónő kitűnő lélektani érzékkel rajzolja meg ifjú hősnője alakját, belülről mutatva be gondolkodásmódját. Az epizódszereplők mind néhány vonással megrajzolt jól eltalált karakterek. A történet drámai feszültségét fokozza az egy napba sűrített cselekmény (Hugi esküvőjének előestéjétől a másnapi szertartás végeztéig). A modern regénytechnika más Szabó Magda regényekből is jól ismert eszközei (időfelbontás, belső monológ) alkalmat adnak az írónő intellektuális elmélkedő hajlama és biztos formakészsége kibontására.

Szabó Magda: Katalin utca

Mint minden általam eddig olvasott Szabó Magda regény, ez is nagyon tetszett, nagyon érdekes a fiatalok háború előtti élete, majd a háború utáni felnőtté válásuk.
A Katalin utcában három család él egymás mellett, akiknek gyermekeik között szoros kapcsolatok alakulnak ki: barátságok, szerelmek, jegyesség. Majd a háború vet véget ennek az idilli életnek, felborul az addigi életük, vannak akik meghalnak, és vannak, akik később, a 60-as években megházasodnak, de életük már sosem lesz olyan, mint a háború előtt volt.

Szabó Magda: Abigél

Ezt a tipikus lányregényt biztos sokan ismerik, még ha annyira nem is szeretnek olvasni.

Ginát, az elkényeztetett, szabadon és jómódban élő kislányt apja, Vitay tábornok, egy napon - valamikor 1943-ban - minden magyarázat nélkül felpakolja, és elviszi egy távoli város református nevelőintézetébe. Senkitől nem búcsúzhat el, minden kapcsolata megszakad a külvilággal, apjával is csak hetenként egyszer beszélhet telefonon. Az intézetben minden személyes tárgyát elveszik, sötét, formátlan egyenruhába bujtatják, s kényszerítik, hogy külsejével együtt korábbi szokásait is megváltoztassa. Az otthoni vidám és könnyed élet helyett rideg, percnyi pontossággal beosztott órarend szerint kell élnie, s mindenütt csak tilalmakkal találkozik. A sivár életre kényszerített lányok különös szokásokat, meséket, valóságos kis mitológiákat találnak ki maguknak, hogy vidámabbá tegyék életüket.
Valamennyien hisznek Abigél csodatevő erejében. Abigél kecses női szobor az intézet kertjében s az a legenda róla, hogy mindenkinek segít, aki hozzáfordul. Ginát egy véletlen elszólása miatt árulónak hiszik, s többé nem állnak vele szóba. Szökést kísérel meg, de Kőnig tanár elfogja, és visszaviszi az intézetbe. Apja megérkezik, s megmagyarázza Ginának miért hozta az intézetbe. Ő, a tábornok, ellenálló s ha véletlenül elfogják, nem akarja, hogy lánya is ellenségei kezébe kerüljön. Egyébként Gina közvetlen közelében van valaki - szintén ellenálló - akinek az a feladata, hogy vigyázzon Ginára. Ezt tudván a kislány, önként vállalja a rabságot. Ezután már viharos gyorsasággal, s egy krimi érdekességével peregnek az események.

Szabó Magda: Für Elise

A kiadó honlapján írt tartalom:

Az élet kilencedik évtizedében elkerülhetetlen a múló idővel való szembenézés: az író makacsul kitért minden, kamasz, majd fiatal felnőtt életére irányuló kérdés elől. Most feltöri a hallgatás pecsétjét, elég öreg már ahhoz, hogy ne szégyelljen semmit, ami vele és övéivel valaha megesett: egyetlen tanúja önmagának, családját behörpölték a temetők, senki érzékenységét nem bánthatja már nyíltságával, még felnevelő iskolája, az államosításból visszanyert és részleteiben rekonstruált Dóczy is csak épületében emlékeztet hajdani önmagára, a kisasszonygyár megszűnt, emlékeit őrzik csak, akik még ismerték olyannak, amilyen volt. Az író szomorúan szabaddá vált ahhoz, hogy végre elkezdje kétrészes életrajzi regénye megírását, az olvasó most az első részt kapja kézhez.

Mint az eddig általam olvasott Szabó Magda könyvek, ez is nagyon tetszett.

Szabó Magda: Régimódi történet

Szabó Magda kedvenc magyar íróm. Több könyvét is olvastam már, legjobban mégis az életrajzi, családtörténeti írásai ragadtak magukkal: Régimódi történet, Az ajtó, Für Elise.

A Régimódi történet édesanyjáról, Jablonczay Lenke életéről szól. Nagyon jól bemutatja a XIX. század végi, és XX. század eleji dzsentrik életét. Lenkének sok mindent fel kell adnia, álmait, vágyait...

Nagyon sok név, helység szerepel a műben, kicsit követhetetlennek tűnhet az elején, mégis ha nem adjuk, remek betekintést kaphatunk a korba, egy érdekes, színes élet alakulásáról.

Az írónőre nagy hatással volt édesanyja életútja, elvesztése nagy fájdalommal járt. Először férje Szobotka Tibor javaslatára gondolkodott el a mű megírásán, majd egy út alkalmával édesanyja megjelent neki, és hazatérve megírta ezt a remek regényt.