Jókai Mór: Sírkő-album

Véletlenül akadtam erre a Jókai műre, ezidáig még nem hallottam róla.
Főhősnője Tarantilla grófnő. Vagyonos családból származik, édesanyja rég elhunyt, idős apja igyekszik a lány minden kívánságát teljesíteni - kivéve persze a párválasztást, amibe igencsak bele szeretne szólni.
Ám Tarantilla beleszeret egy festőbe, titkon hozzámegy feleségül. Külföldre menekülnek a távoli Oroszországból. Ám a férfi becsapta mátkáját, eljátszotta minden pénzét. Tarantilla hamarosan megözvegyül. Második férjéhez kényszerből megy, hogy visszajuthasson szülőföldjére, ám ő is meghal, mikor váratlanul elszólítják hazulról. A harmadik férjéhez megint kényszerből megy hozzá, de ekkor már Tarantilla szerencséje, hogy megint megözvegyül.
Immár négyszeres özvegyként találkozik a magyar Octávval. A férfi ismerkedik a nővel, aki megosztja vele élettörténetét, amiről már sokan mindenféle históriákat találtak ki. A történet végighallgatását kéri a nő az ifjútól, hogy ezután döntse el, akar-e az ötödik férje lenni...
Sajnálom, hogy Jókai ezen műve eddig elkerülte figyelmem és nem tartozik a sokat emlegetett Jókai művek közé.

Jókai Mór: Sárga rózsa

Egy újabb regény Jókaitól. ezúttal egy rövid történet egy szerelmi háromszögről.

A mű a hortobágyi pusztán játszódik. Lacza Ferkó és Decsi Sándor régi jó cimborák, ám mindkettőjük szívét ugyanaz a lány rabolta el - a sárga rózsa, Klárika - a kocsmáros lánya.

Klárika mindkét legénynek sárga rózsát ad búcsúzóul, erről is kapta nevét. A két ifjú ezt nem tűrheti, hisz mindketten ajándékokkal halmozzák el a lányt, aki imponál is mindkettőnek.

Klári szíve azonban Sándorhoz húz, és egy cigányasszony javaslatára főzetet készít neki - ám Sándor ebbe majdnem belehal, hiszen az méreg volt.

Bosszúból Decsi visszamegy a kocsmába, találkozik Lacza Ferkóval és megküzdenek a lányért. Decsinek semmi baja nem esik, viszont Ferkó súlyos sérüléseket szenved. A büszkeség, megalázottság okozta fájdalom szülte ezt az indulatot. Decsi elhagyja a lányt, aki soha nem látha viszont, Ferkót viszont ápolhatja élete végéig - pedig szíve Sándorért dobogott.

Érdekes történet szerelemről, féltékenységről, büszkeségről.

Jókai Mór: Szép Mikhál

Mikhál Frölich Dávid tudós, tanár egyetlen leánya, akinek édesanyja a szülést követően meghalt. Az apa nem fogadott el semmilyen segítséget lánya nevelésében, mindent ő akart irányítani. Egyszem lánykáját megtanította a 17. században divatos tudományokra, Isten-félelemre.

Mikhál sosem mehetett ki, kivéve vasárnap, templomba. Nem érintkezhetett másokkal, se barátai, se ismerősei nem voltak.

A felcseperedő lányt sem kerülhette el a szerelem szele: rögtön két kérő is akadt, de az ő szíve csak Kalondai Bálinté volt. Apja mégis hozzáadta Kaczenreiter Henrikhez, aki magát papnak adta ki. Ám hamar kiderült az esküvő után, hogy Henrik apja hóhér, és fiára is ez a foglalkozás vár. Mikhálra ezután szörnyű sors várt, tetézve a dolgot azzal, hogy apósa házában egy boszorkány, Babura Pirka vette pártfogásba. A jó a rosszban, hogy Pirka segített neki megszökni a rémséges házból, és megtalálni szerelmét, Bálintot.

A fiúval ezután házasságot kötötték, és annak anyjához Kassára költöztek. A fiatalasszonyt először nem szívlelték, de később mindeki megszerette, Bálint pedig bíró lett.

Mikor szépen elrendeződtek körülöttük a dolgok, megjelent Zurdoki uram, aki nagy szoknyapecér hírében állt. Előbb a grófnéra vetette ki hálóját, de amint megpillantotta Mikhált, rögtön neki csapta a szelet. Mivel kosarat kapott, nyomozni kezdett a szép nő után, rá is akadt Babura Pirkára, aki ekkor Lengyelországban bujdosott. A nő persze kapható volt ármánykodásra, cselszövésre, fel is kereste egykori pártfogoltját. Mikhált lesújtotta a nő megjelenése, egyre sápadtabb, betegebb lett, de végül sikerül kicselezni a boszorkányt, aki vérpadra került. És ki más lehetett volna a bakó, mint Kaczenreiter Henrik?

A szálak tovább bonyolódnak, míg végül a csel okozói és áldozatai is mind meghalnak.

Nagyon megható, gyönyörű regény. Eddig ez tetszett a legjobban Jókaitól.

Jókai Mór: gróf Benyovszky Móric

Mint a cím is mutatja, Benyovszky életét mutatja be, de sajnos nem teljesen.

Benyovszky nemesi család sarja, fiatalon már katonai pályát futott be, de ez sajnos ráment az egészségére, így lefokozták. Szibériába került, a Kamcsatkai-félszigeten töltötte fogságát.

Benyovszky azonban itt is feltalálta magát, hamarosan nagy vagyonra és tisztségre tett szert. És Afanázia szerelmére, akinek apja befolyásos ember lévén, sokat segített Sámuelovics Ágostnak - ahogy ők nevezték.

Benyovszkyt azonban a lány nem érdekelte, folyamatosan csak szökési tervén gondolkozott. Több bukkanón, árulón átvergődte magát, míg Afanázia apjával, Nyilov úrral összetűzésbe került, és csatára került sor. Benyovszkyéek elfoglalták a várat, Nyilov urat meggyilkolták, és Afanázia megtudta, sosem lehet Móric felesége, hisz őt Magyarországon várja hitvese.

A lány kitartó, hűséges, és vele marad bármi áron.

Tetszett a gyönyörű, jókais tájleírás, az érdekes fordulatok, azonban hiányoltam, hogy ez csak a szibériai fogságra terjedt ki. Hisz Benyovszky később Madagaszkár királya lett, engem ez is érdekelt volna.

Jókai Mór: A régi jó táblabírák

A regény a Brenóczy grófok és a velük kapcsolatban lévők életét mutatja be. A grófi család Bécsben él, magyarországi kastélyukat Krénfy Adolf bérli, aki ugyan nem bír nemesi származással, de különböző ügyletei miatt tetemes vagyonra tett szert.

Krénfy mindenféle cselt kieszközöl, hogy a szépséges Brenóczy Chyntia grófnő kegyeibe férkőzzön. A grófnő szerelmét, Tarnóczy Róbertet kisemmizi, a grófnő apját megmérgezi, és vagyonára is rá teszi kezét. Ám mint minden bűnös, ő sem kerülheti el a büntetést.

Emellett számos embert ismerhetünk meg, rengeteg kalandos fordulattal.

Jókainak ez a regénye is tetszett, ebben rövidebb táj- és személyleírások találhatók, mint az általam eddig olvasott művekben, de nekem így jobban tetszett.

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

A családregény háttere a szabadságharc. A függetlenségi és aulikus nemesség konfliktusa romantikus formában bontakozik ki a Baradlay család életében. Az anyának, aki azt akarja, hogy fiai igaz hazafiak legyenek, a halott férj szellemével kell megvívnia. A cselekmény a három Baradlay testvér sorsát követi, akik együtt képviselik az író hazafias pátoszát, de akikről a vereség napjaiban kapunk mély, az író saját lelki vívódásait idéző képet. Richárd kedves, könnyelmű huszártiszt, bár jó szíve, gerincessége kiemelkedik társai közül. Egy szerelem hatására változáson megy át, anyja, hazája hívó szavára hazajön csapatával, a szabadságharc hőse lesz. Jenő rokonszenves, becsületes fiatalember, de tipikus császári hivatalnok. Szerencsétlen szerelme a külvilágot szinte eltakarja körülötte.
Talérosy Zebulon figurájában a nemesi ingadozást mutatja be az író. A plebejusi szárny képviselői csak epizódszerepben jelennek meg. Így az öreg tisztiszolga, vagy Boksa Gergő kurtanemes, akit a sok népi vonás már paraszti hőssé tesz. Rendkívül sokrétű az ellenség tábora is, a sznob bécsi arisztokrácia tagjai, aulikus (a bécsi udvar politikáját támogató) magyar hivatalnokok, az áruló jegyző reálisan megrajzolt figurák, de a Plankenhorst-ház két nőtagjának mértéktelenül felnagyított démoni szerepe romantikus túlzás. Romantika és realitás sajátosan egyesül a jellemek rajzában. A mű mondanivalójában is kicsendül bizonyos kettősség, de az író őszinte hite a haladásban, hazaszeretete és kiváló tehetsége így is remekművet teremtett.

Jókai Mór: Az aranyember

Jókai regényei lenyűgőzőek, bár nem éppen a könnyű olvasmányok kategóriájába tartoznak. De időnként olyan hangulatom van, hogy muszáj tőle olvasnom - ami nem nehéz ügy, mivel rengeteg regényt hagyott az utókorra.

Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében.
Az arany ember már milliomosként kéri meg a "szegény" török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérőjének, szerelmet nem kaphat tőle Tímár. "Alabástrom szobor" felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik. Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett.
A főhős kettős életét több szereplő köti össze, véletlenek és törvényszerű találkozások, társadalmi összefüggések alakítják sorsukat. A regény kitűnően ábrázolja az akkori Komárom kereskedőrétegének spekulációit, tájleírásai (a Vaskapu, a téli Balaton) gyönyörködtetőek.

Jókai Mór: Fekete gyémántok

Szeretem Jókai regényeit, bár hangulat kell hozzá, hogy a terjedelmes, hosszú leírású, rendkívüli szókinccsel rendelkező műveket el tudjam olvasni.
A Fekete gyémántokat még 2008-ban olvastam. Az elején szereplő hosszú geológiai leírás sokakat elrettenthet, de mivel én ezt tanultam egyetemen, még érdekes is volt.

A regényben két vállalkozó áll egymással szemben: Berend Iván, a bondavölgyi kis bányaüzem vezetője, és Kaulmann Félix részvénytársasága. Kaulmann minden erővel - főleg Sámuel apát segítségével - igyekszik megszerezni Berend üzemét és a környező nagybirtokot, a Bondaváry grófok tulajdonát. Berend - bármennyire kiváló tulajdonságok és nagy ésszel rendelkezik, s bármilyen példásan vezeti is a kis üzemet - hamarosan elbukna az egyenlőtlen versenyben, ha nem segítené egy romantikus véletlen. A cselekmény elején Kaulmann Félix Bécsbe csalja a gyöyörűszép munkáslányt, Evilát. Vőlegénye, Szaffrán Péter - aki szintén Berend munkásai közé tartozik - bosszúból felrobbantja a részvénytársaság tárnáit. A Kaulmann-féle vállalkozás összeomlik, s az égő szénréteget csak Berend Iván korszakalkotó találmányával tudják eloltani. A végkifejletet számos romantikus fordulat előzi meg: a pesti társasági életből vett jelenetek, Berend Iván társasági sikereinek mozzanatai, a Bondaváry grófok története, Evila sorsának alakulása, Kaulmann Félix és Sámuel apát vagyonszerző törekvéseinek akciói.