Prohászka Ottokár: Föld és Ég

Prohászka Ottokár a múlt század első felében élt katolikus pap, aki ennek ellenére antiszemita volt. Az én hitemben ez a kettő nem fér össze, de nem vagyok előítéletes, így kapott egy esélyt a könyv.

Prohászka már a könyv elején leszögezi, hogy ez sem teológiai, sem geológiai mű. A kettő keveréke. Ez megint kicsit zúgolódásra adott nekem okot, mivel keresztény és még ráadásul pap is, nem áll ki a hite mellett.

A könyv geológiai leírása elég elavult, de ez nem feltétlen az író nemtudásából ered, hisz abban a korban még nem volt ilyen fejlett a technológia. A kornak megfelelően ábrázolta a Föld geológiai kialakulását, de ezt nem tudományosan írja le, hanem meseszerűen és elég részletesen.

Annak ellenére, hogy egyházi ember, nem sok szót fordít a Biblia teremtés-történetére, szinte alig-alig esik szó róla. Ezt hiányoltam.

A mű nem tetszett a fentebb elsorolt okok miatt.

Kosztolányi Dezső: Aranysárkány

A történet egy kis vidéki településen, Sárszegen játszódik. Dr. Novák Antal lelkiismeretes, jó tanár hírében áll, csak pont a diákjai körében nem.

A nyolcadikos fiú osztály az érettségi küszöbén áll, lázasan tanulnak (már aki), Novák lehetőséget ad a javításra, de ezzel nem élnek. Egyik tanítványa, Liszner Vili kiváló sportoló, mindenki csak bajnokként ismeri. De a tanuláshoz semmi kedve, nem is tud semmit akkor sem, mikor Novák kihívja felelni. Vili megalázva érzi magát.

Elérkezik az érettségi napja, Vilin kívül mindenki átmegy a vizsgákon. A fiú régi bukott diákok közt talál barátokra, akikkel azt a tervet eszelik ki, hogy megbüntetik Novákot, hisz csak ő tehet róla, hogy nem sikerült az érettségijük.

Egy éjszaka a tanár egyedül sétál haza, amikor is megtámadják, és komoly testi sértést követnek el rajta. Novák felismeri az egyik támadót, Vilit, de nem jelenti fel, és orvost is csak hetek múlva hív.

Novákot azonban más is aggasztja: felesége évekkel ezelőtt elhunyt, azóta egyedül neveli leányát. A lány és egyik tanítványa szerelembe esnek, és megszöknek. A fiú anyja segíti őket, befogadja és hamarosan az esküvőt is megtartják.

Novák egy munkatársa javaslatára pisztolyt vásárol, hogy később meg tudja védeni magát... ám ezzel nem másokat sebesít meg, hanem öngyilkos lesz.

Érdekes és rendkívül gazdag érzelmi leírásokkal tarkított regény.

Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora

Sokat olvastam már Jókaitól, így épp ideje volt az életét is kicsit közelebbről megismerni.
Jókai okos, értelmes kisfiúként kezdte életét Komáromban, ahol hamar megismerkedett a könyvekkel és rajzolással édesapja által. Az iskolában jó tanuló volt, több helyen is tanult élete során: Komáromban, Pápán, Kecskeméten. Szerény, visszahúzódó volt, nem nagyon voltak barátai, mégis azon a bizonyos nemzeti napon 1848-ban ő volt a felszólaló Petőfi mellett, akik a márciusi ifjakkal kirobbantották a forradalmat.
Jókai ekkor már bontogatta szárnyait az írás terén, de ezek elég kezdetleges művek voltak és inkább színházaknak szánt darabokat írt. Megismerkedett Pesten Laborfalvi Rózával, aki tőle idősebb volt, már volt egy gyermeke, akit otthonba adott, hogy ő színészkedhessen. A család és barátja, Petőfi ellenezték a szerelmet, de Jókai szívét elrabolta a nő és mindenféle támadások ellenére feleségül vette.
Az 1850-es évektől kezdi írni regényeit, csak úgy ömlik belőle a szó, hihetetlen fantáziával van megáldva, leghosszabb regényeit is pár hét alatt írta. A siker sem marad el. A mindig adósságban úszó író gazdag lesz, villákat épít, jó élete lesz. Gyermeke azonban nem születik, de örökbe fogadja felesége unokáját, III. Rózát (aki később Feszty Árpád felesége lesz).
Az író élete elég egysíkú, se bánat, se öröm nem nagyon éri és nem is hat rá, egészen felesége haláláig. Ez rendkívül megviseli, ezután már csak pár művet ír, de az az előbbiekkel nem veszi fel a versenyt.
Még megéri 50 éves írói jubileumát, Rózával és annak családjával él idős napjaiban.
Mikszáth kortársa volt a nagy írónak, így tekinthetjük hitelesnek is ezt a művet. Jókai élete különösebb érzelmet nem vált ki az olvasóból, ha csak az életrajzára hagyatkozunk. Ő a regényeiben élt életében is.

Jókai Mór: Sárga rózsa

Egy újabb regény Jókaitól. ezúttal egy rövid történet egy szerelmi háromszögről.

A mű a hortobágyi pusztán játszódik. Lacza Ferkó és Decsi Sándor régi jó cimborák, ám mindkettőjük szívét ugyanaz a lány rabolta el - a sárga rózsa, Klárika - a kocsmáros lánya.

Klárika mindkét legénynek sárga rózsát ad búcsúzóul, erről is kapta nevét. A két ifjú ezt nem tűrheti, hisz mindketten ajándékokkal halmozzák el a lányt, aki imponál is mindkettőnek.

Klári szíve azonban Sándorhoz húz, és egy cigányasszony javaslatára főzetet készít neki - ám Sándor ebbe majdnem belehal, hiszen az méreg volt.

Bosszúból Decsi visszamegy a kocsmába, találkozik Lacza Ferkóval és megküzdenek a lányért. Decsinek semmi baja nem esik, viszont Ferkó súlyos sérüléseket szenved. A büszkeség, megalázottság okozta fájdalom szülte ezt az indulatot. Decsi elhagyja a lányt, aki soha nem látha viszont, Ferkót viszont ápolhatja élete végéig - pedig szíve Sándorért dobogott.

Érdekes történet szerelemről, féltékenységről, büszkeségről.

Rosner Ármin: Nevető fejfák

Rosner Ármin összegyűjtötte Magyarország valamennyi területéről a legviccesebb, legérdekesebb 19-20. századi sírfeliratokat.

A szövegek utalnak az elhunyt foglalkozására, halálának körülményeire - mindez humoros megfogalmazásban.

Mindig is csodáltam elődeinket, hogy így képesek felfogni a halált, mint az élet természetes velejáróját. Nem sírnak, sajnáltatják magukat, mint a ma emberei.

Bár nehezebb életük volt, mint nekünk, de mégis mindennek a jó oldalát keresték, mindenből igyekeztek tréfát űzni. Jó lenne, ha mindenki így gondolkodna!

Vass Virág: Sokszor csókol, India!

Már vagy két hete kiolvastam, csak nehezen született meg ez a bejegyzés. Nem vagyok a kortárs irodalom híve, ennek ellenére fontosnak tartom, hogy ismerjek pár írót. De nem nyerte el a tetszésem.

Főhősünk, Török Szonja egy televíziós társaságnál dolgozik, aktuális munkája az Indiában élő nők életének bemutatása.

Szerencsére él ott egy korábbi barátnője, Nonita, hozzá utazik ki, s közben forgat. Megismerkedik segítőtársával, Adam-mel, akivel szorosabb viszony is kialakul, miközben itthon várja párja, Zoltán.

Szonjáról tudni kell, hogy többször állt már a házasság küszöbén, de sose lett belőle semmi - ez már szinte a névjegye lett.

Szonja kotnyeles, önfejű, szeleburdi nő, próbál beleszólni Nonita életébe, ám a nő ezt nem viseli el, arra hivatkozva, hogy az ő kultúrájuk teljesen más, mint az európaiaké.

Szonja csomagol, és váratlanul hazautazik. Zoltán megkéri a kezét, megtörténik nagy hirtelen az esküvő, és egy nap után már a válás kerül szóba.

Végül minden jóra fordul, együtt maradnak, az indiai anyagot leadják a tv-ben.

Szonja nagyon megosztó személyiség, ő sem tudja mit akar, hol ezt, hol azt. Kicsit hisztis, önfejű, semmi se jó neki.

Fekete István: Régi karácsony

Az író gyermekkora karácsonyát foglalja össze ebben a művében.

Visszarepít minket a 20. század eleji paraszti életbe. Bár az életük nehéz és küzdelmekkel teli volt, karácsonykor mégis jutottak finom falatok az asztalra, ajándék a fa alá és gondoltak a szegényebbekre is.

Gyermekkori csínytevések, vicces és megható történetek tárulnak elénk. A rég várt ajándék odaajándékozása legjobb barátjának, az ünnepi étel megosztása a szegény szülővel, aki nem tudja ezt megadni kisfiának. A régi ruhák összekészítése a koldus számára, a nagymama féltő gondviselése, az apa szigora, ami tovaillan szenteste.

A kis mókus élelem keresése, a kis fenyőfácska életének utolsó pillanatai.

Megható, érzelemdús történet, aminek a mai világban nagy aktualitása van. Nem az anyagi értékek fontosak, hanem az érzelmiek. Hogy viszonyulunk embertársainkhoz, milyen - számunkra - csekélységekkel örömet okozhatunk másoknak és szép, boldog karácsonyt varázsolhatunk pár kedves szóval, egy-egy megunt dolog odaajándékozásával.

Varázslatos Fekete István világa, kár, hogy ez manapság már veszendőben van.