Móricz Zsigmond: Árvácska

A regény hatéves hősnője lelenc, akinek tisztességes neve nincs. Azonos a később Csibének becézett Móricz Erzsikével, az író örökbefogadott lányával. Móricz 1936-ban, a Ferenc József-hídon talált a 16 éves, fejletlen lányra, aki öngyilkosságra készült, hogy elviselhetetlen, megalázó életének véget vessen. Csibe éveken át mesélte az írónak gyermekkora, a nevelőszülőknél átélt évek emlékeit, a legsötétebb szadizmussal elkövetett kínzásokat. A lelencet az állam parasztszülőkhöz adja: nyolc pengőt fizet érte és ruhát, cipőt ad. Aki elvállalja, keresni akar rajta: dolgoztatják és éheztetik, ruháját a gazda gyerekei rongyolják el, iskolába nem engedik, ütik-verik, parázzsal égetik, rúgják, kéjenc férfiak játszanak vele. Rosszabb sorban él, mint az állatok, s kiszolgáltatottsága egyre súlyosabb gonoszságra ingerli a nevelőszülőket.
A hiteles történetekből született Csibe-novellák után 1941-ben jelent meg könyvalakban a megindító regény. Szerkezetileg zsoltárokra oszlik: a gyermek szenvedéseinek, szeretetre áhítozásának és ki nem mondott könyörgéseinek egy-egy fejezetére. A sok borzalom mellett sem nyomasztó olvasmány: fájdalmas, szép és meseszerű.

Nagyon megható történet, főleg hogy a végén Árvácska meghal. Talán jobb is így neki...

 

Mikszáth Kálmán: A fekete város

A lőcseiek tisztes nyárspolgárok, akiknek mindenük a város. Görgey, a szepesi alispán hirtelen haragú ember, számtalan gondját vadászattal próbálja elűzni. A lőcseiek a határban vadásznak, és bírójuk lelövi Görgey kutyáját. "Ebért ebet!" - kiált Görgey, s meglövi a bírót. Ebből az alapcselekményből bontakozik ki a regény sok szálon futó története. A híres borsóföldjeik kiterjesztésén fáradozó polgárok körülvonszolják a bíró tetemét Görgey birtokának egy részén, egy ősi rendelet folyamán ugyanis a föld így a város tulajdonába kerül. Új bírót választanak, a fiatal Fabriciust, az ő feladata lesz megtorolni a szörnyű bűnt.
Eközben beleszeret Rozáliába, és nem is sejti, hogy a lány Görgey féltve őrzött kincse, egy szem gyermeke. A titokra abban a pillanatban derül fény, amikor Görgey feje lehull.

Zsigray Julianna: Szűts Mara házassága

Zsigray Julianna XX. századi magyar írónő, több regényt ill. forgatókönyvet is írt. Számomra azért fontos őt megismernem, mert a '60-as évektől Kiskunhalason lakott, ahol én is születtem.

A most bemutatott műve első regénye. Az alföldi kis községben, Radnóton játszódik, ott is a Radnóti-Szűts kastélyban. A két fiatal kisasszony teljesen ellentéte egymásnak. Kót  (Kornélia) már a sokadik iskolából csapják ki, ő igazi kis cigánylányos pajkosságával az egyszerű emberek között érzi jól magát. Nővére, Mara (Marianna) az úri kisasszonyok megtestesítője.

Egy nap a szomszédos birtok ura visszatér, Simaházy Tamás. Véletlenül összefut Marával, akibe beleszeret. Mara is megszereti Tamást, de neki másik hódolója is van, Margittay huszár.

A szerelmi szálak bonyolódnak, a múlt titkai is napvilágra kerülnek, de a végén Mara Tamásé lesz, Kóé pedig Margittay.

Nagyon tetszett a mű, egy nap alatt kiolvastam. Tetszik a táj, a környezet, ahol játszódik. Nagyon szép a nyelvezete, néhol humoros részekkel.

Fekete István: Bogáncs

A mű egy pumi fordulatos, izgalmakban bővelkedő élettörténete. Bogáncs pásztorkutya, első gazdája az öreg Galamb Máté számadó juhász. Mellette tanulja meg kölyökként a kutyaviselkedés alaptörvényeit, okos és bátor társa lesz a juhásznak. Életútja azonban váratlanul kalandos fordulatot vesz: cirkuszosok közé kerül, egy bohóc veszi gondozásába, mivel tanulékonyságára hamar felfigyelnek, különféle mutatványokra tanítják be. Innen ellopják, de Bogáncs megszökik. Hosszú és gyötrelmes vándorlás után talál csak jó gazdára. Az öreg asztalos mester otthonában ismét nyugalmas időszak vár rá, s kedves, szeretetre méltó lényével teszi derűsebbé az öregember életének utolsó napjait. Gazdája halála után találkozik ismét a cirkuszosokkal, de már nem tud jól beilleszkedni. Egy nap megérzi az éppen arra vonuló nyáj szagát...
Fekete István állatregényében - mint más hasonló műfajú írásában - nem csupán az emberek, hanem az állathős, Bogáncs is gondolkodik, érez, egyénisége van, de ez közel sem hat természetellenesnek; viselkedésében sohasem lépi át a kutyatermészet törvényeit. A festői leírások, a mértékkel adagolt, ízes humor, s a történetbe szőtt kalandok magyarázzák a mű népszerűségét. Nagy erénye, hogy számos, a természet és az állatok világából vett hasznos ismeretre is megtanít.

Kulcsár Zsuzsanna: Rejtélyek és botrányok a középkorban

Táncosnő és hetéra volt-e Theodóra császárné? Megégették-e az Orléans-i Szüzet? Igaz-e, hogy kéjvágyból gyermekeket gyilkolt az Orléans-i Szűz vitéz fegyvertársa, a titokzatos Kékszakáll? Valóban őrült volt-e Őrült Johanna és gyengeelméjű Don Carlos? Mi az igazság a hírhedt Borgiák mérgéről? Miért vetette börtönbe Szép Fülöp francia király országra szóló botrányok közepette mindhárom menyét, és miért töröltette el fantasztikus vádaskodással a dúsgazdasg templomos lovagrendet? Miért ölték meg Nápolyi Johanna férjét, András magyar királyfit, Nagy Lajos királyunk öccsét? stb. – mind olyan kérdések, amelyek annak idején izgalomban tartották a kortársakat, a közpkor emberét, amelyeket széltében-hosszában tárgyaltak, vagy legalábbis borzadva suttogtak róluk. Kulcsár Zsuzsanna maguknak az eseményeknek érdekes, fordulatos bemutatása után, a rájuk vonatkozó régebbi és legújabb történeti kutatások eredményeit összegezve, próbálja e rejtélyes, sokszor elképesztő történetek titkát kibogozni.

Szabó Magda: Freskó

Már korábban is írtam, hogy Szabó Magda kedvenc magyar íróm. Nagyon tetszik a stílusa, a témák, amik regényei cselekményét adják.

A regény címe a Freskó a történet folyamán tárgyi értelemben is szerepet játszik. Egy református papcsalád legifjabbja festette meg kislány korában. A faliképen mindenki ott található, aki így vagy úgy a családhoz tartozott. Annuska, a család lázadója, kilencévi távollét után elmebeteg anyjának a temetésére érkezik a regénybeli városba, amelyben nem nehéz felismerni Debrecent. "Kisebbik lányom, Annuska, nem tartozik családom körébe többé. Az Úr kifürkészhetetlen akaratából elvette tőlünk, olybá vesszük mint a halottat" - írta az egyik rokonhoz kenetteljesen az apa. Annuska valójában azért hagyta el a parókiát, mert nem tudta elviselni a nagy család farizeus viselkedését, sok szempontból reakciós nézeteit. A temetésen életre kelnek a freskó alakjai, s megmutatják igazi énjüket. A különös, párhuzamos emlékezések négy generáció életének sorsdöntő eseményeit elevenítik fel.
Az emlékezések kora a temetés reggelén kezdődik, s az esti harangszókor már ismerjük ennek az érdekesen összefonódott családnak a múltját, a megidézett nyolc évtized társadalmi változásainak tükrében. Már a regény kezdetén is érezzük, hogy nem csupán egy lázadó egyéniség lélektani megfejtésére vállalkozik az író, hanem a nyomasztó és elviselhetetlen, embert formáló, befolyásoló, a teljes életen át nyomot hagyó légkör összetevőit és hatását elemzi. A belső monológok egyre mélyebbre visznek le bennünket. Szabó Magda könyve nem úgy lélektani regény, hogy az ösztönök eredetét kutatná, mint Kosztolányi drámáiban, hanem úgy, hogy a környezet hatására kialakult lélektani mozzanatok feltárását végzi el, melyek tartósan mérgezik az ember életét. A könyv lebilincselő olvasmány.

Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember

A mű Attila korában játszódik az ősi Hunniában. Zéta, a görög rabszolga, akit hazájában már felszabadítottak, önként vállalja ismét a szolgasorsot Csáth udvarában a gyönyörű hun leány, Emőke miatt. Bár Zéta tudja, hogy a lány sosem lehet az övé, mégis szeretne a közelében lenni.

Zéta Csáth oldalán harcol, majd idegen földre kerül, ahol magas teológiai rangot kap - ám ő ismét visszamegy  rabszolgának,  hogy Emőke közelében lehessen.

Attila meghal, temetésekor lenyilazzák hű szolgáit. Emőke ruhát cserél Zétával, aki mit sem tud erről a szokásról. Így a szeretett lány kerül a Tisza által elárasztott sírba.

Tetszett a mű, nagyon jól bemutatja a hun (barbár) szokásokat, népviseletet, férfi-női szerepeket, csatákat (ami szerencsére nem túl sok, de az is izgalmas).

Móricz Zsigmond: Rokonok

Móricz Zsigmond gyermekkoromtól egyik kedvenc magyar írómhoz tartozik. Fantasztikusan mutatja be a társadalom különböző rétegeit. Szerencsére termékeny író volt, így van miből válogatni.

1929-ben romboló gazdasági válság rázta meg az egész kapitalista világot. Az akkori Magyarország a hárommillió koldus és az úri panamák országa lett. Ezek a tapasztalatok érlelték meg Móriczban a Rokonok című regényt. A főhős, Koppjáss István származásánál fogva az úri osztályhoz tartozik, de életkörülményei folytán az úri társadalom legszélén helyezkedik el. Kopjáss rokonai, a regény mellékszereplői, szervesen hozzátartoznak a mű egészéhez és fontos szerepük van a regény társadalomábrázolásában. A rokonok is a hatalmon lévőkhöz, az urak kasztjához tartoztak valamikor, de különféle körülmények folytán lecsúsztak. Sorsuk törvényszerű egy olyan társadalomban, amelynek mozgató ereje a pénz, az anyagi jólétet biztosítóhajsza és a marakodás a hatalomért. Az úri jellemvonásaikat azonban még ekkor is megőrizték. Egyiknek sem jut eszébe, hogy becsületes munkával biztosítsa megélhetését. Amikor a regény végén Kopjáss István revolvere eldördül, ez a hang az úri Magyarország halálos ítélete. Nem tudjuk meg, hogy Kopjáss meghal-e vagy felgyógyul, és beáll-e harmadiknak a polgármester bűnszövetkezetébe.
Kopjáss mindenképpen halott ember Móricz szemében és a mi szemünkben is. Vagy valóban meghalt, vagy "erkölcsi" halottként folytatja panamázó életét. Bűnét súlyosbítja, hogy ifjú éveiben tele volt szép elképzelésekkel, felfelé ívelő pályája elején is felháborodott a panamákon, de amikor a hatalom haszonélvezői közé kerül, nemes szándékai is összeomlanak.

A műből film is készült 2006-ban, de az első pár perc után nem tudtam tovább nézni. A könyv sokkal jobb.