Keresés ebben a blogban

2011. augusztus 2., kedd

Jókai Mór: Fekete gyémántok

Szeretem Jókai regényeit, bár hangulat kell hozzá, hogy a terjedelmes, hosszú leírású, rendkívüli szókinccsel rendelkező műveket el tudjam olvasni.
A Fekete gyémántokat még 2008-ban olvastam. Az elején szereplő hosszú geológiai leírás sokakat elrettenthet, de mivel én ezt tanultam egyetemen, még érdekes is volt.
A regényben két vállalkozó áll egymással szemben: Berend Iván, a bondavölgyi kis bányaüzem vezetője, és Kaulmann Félix részvénytársasága. Kaulmann minden erővel - főleg Sámuel apát segítségével - igyekszik megszerezni Berend üzemét és a környező nagybirtokot, a Bondaváry grófok tulajdonát. Berend - bármennyire kiváló tulajdonságok és nagy ésszel rendelkezik, s bármilyen példásan vezeti is a kis üzemet - hamarosan elbukna az egyenlőtlen versenyben, ha nem segítené egy romantikus véletlen. A cselekmény elején Kaulmann Félix Bécsbe csalja a gyöyörűszép munkáslányt, Evilát. Vőlegénye, Szaffrán Péter - aki szintén Berend munkásai közé tartozik - bosszúból felrobbantja a részvénytársaság tárnáit. A Kaulmann-féle vállalkozás összeomlik, s az égő szénréteget csak Berend Iván korszakalkotó találmányával tudják eloltani. A végkifejletet számos romantikus fordulat előzi meg: a pesti társasági életből vett jelenetek, Berend Iván társasági sikereinek mozzanatai, a Bondaváry grófok története, Evila sorsának alakulása, Kaulmann Félix és Sámuel apát vagyonszerző törekvéseinek akciói.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése