Fekete István: Régi karácsony

Az író gyermekkora karácsonyát foglalja össze ebben a művében.

Visszarepít minket a 20. század eleji paraszti életbe. Bár az életük nehéz és küzdelmekkel teli volt, karácsonykor mégis jutottak finom falatok az asztalra, ajándék a fa alá és gondoltak a szegényebbekre is.

Gyermekkori csínytevések, vicces és megható történetek tárulnak elénk. A rég várt ajándék odaajándékozása legjobb barátjának, az ünnepi étel megosztása a szegény szülővel, aki nem tudja ezt megadni kisfiának. A régi ruhák összekészítése a koldus számára, a nagymama féltő gondviselése, az apa szigora, ami tovaillan szenteste.

A kis mókus élelem keresése, a kis fenyőfácska életének utolsó pillanatai.

Megható, érzelemdús történet, aminek a mai világban nagy aktualitása van. Nem az anyagi értékek fontosak, hanem az érzelmiek. Hogy viszonyulunk embertársainkhoz, milyen - számunkra - csekélységekkel örömet okozhatunk másoknak és szép, boldog karácsonyt varázsolhatunk pár kedves szóval, egy-egy megunt dolog odaajándékozásával.

Varázslatos Fekete István világa, kár, hogy ez manapság már veszendőben van.

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet ezen életrajzi könyve Hugonnai Vilmáról, Magyarország első orvosnőjéről szól.
Végigkísére a nemesi származású hölgy életét, bemutatja megpróbáltatásait és végül együtt örülhetünk a sikerének.

Vilma a nagytétényi kastélyban született egy hatgyermekes családban. Édesapja nem sokat törődött vele, mert neki meg volt a maga baja a birtok igazgatásával. Édesanyja súlyos betegsége miatt nem tudott foglalkozni gyermekeivel, nem szerette volna, ha elkapják a halálos kórt.

Vilma egy pesti intézetben végezte tanulmányait, már amennyit a XIX. század engedett a nőknek. Itt ismerkedett meg Máriássy Fruzsinával, a csacska, bolondos, elkényeztetett pándi lánnyal. Fruzsina többször meghívta őt hozzájuk, ahol a lány nagybátyja, Szilassy György szemet vetett a nála jóval fiatalabb Vilmára.

A dologból házasság lett, bár ez Vilmát nem tette boldoggá, mégis reménykedett egy szebb, boldogabb jövőben. Megszületett kisfiuk, Gyurka, ám nem engedték hozzá közel Vilmát, szinte csak a dajka foglalkozott a kicsivel.

Vilma naphosszat unatkozott, üresnek, eseménytelennek érezte a mindennapokat. Házassága megromlott, György kártyázott, kimaradozott és a szomszédos uradalom úrnőjénél keresett vigaszt.

Ám mégis beleegyezett, hogy felesége Zürichben tanuljon az orvosi egyetemen. Így Vilma útra kelt, és 6,5 évig tanult, végig jeles eredménnyel.

Hazajövetelekor már édesapja nem élt, a tétényi és a pándi birtokot is el kellett adni. Pestre költöztek, ahol a nő engedélyeztetni akarta diplomáját, ám nem sikerült. Kiváltotta a bába képesítést, így működött a rokonok és ismerősök nagy megrökönyödésére.

De nem adta fel. Felelősséggel, türelmesen, minden tudásával a szegények ápolásán fáradozott, már-már túlzottan is lelkiismeretesen.

Férje eladósodott, szükségük volt Vilma keresetére, ő volt a családfenntartó. Házasságuk végleg a csőd szélére jutott, és mikor fiuk leérettségizett és külföldre ment tanulni, elváltak.

Vilma életében azonban egyből berobbant a szerelem: ismét Fruzsina járt közben. Wartha Vincével nagyon jól megértették egymást, született egy kislányuk, Vilma.

És Vilma már elmúlt 50 éves, mikor engedélyt kapott a magyarországi egyetem elvégzésére, és végre hazájában is elismerték orvosnak.

Nagyon megható, küzdelmekkel teli történet. Mégis lenyűgöző, hogy Vilma soha nem adta fel, nen törődött rangjával, és nem élte kora és származása kényelmes életét. Kitűzött egy célt maga elé, és fáradtságot nem kímélve véghez is vitte.

Jókai Mór: Szép Mikhál

Mikhál Frölich Dávid tudós, tanár egyetlen leánya, akinek édesanyja a szülést követően meghalt. Az apa nem fogadott el semmilyen segítséget lánya nevelésében, mindent ő akart irányítani. Egyszem lánykáját megtanította a 17. században divatos tudományokra, Isten-félelemre.

Mikhál sosem mehetett ki, kivéve vasárnap, templomba. Nem érintkezhetett másokkal, se barátai, se ismerősei nem voltak.

A felcseperedő lányt sem kerülhette el a szerelem szele: rögtön két kérő is akadt, de az ő szíve csak Kalondai Bálinté volt. Apja mégis hozzáadta Kaczenreiter Henrikhez, aki magát papnak adta ki. Ám hamar kiderült az esküvő után, hogy Henrik apja hóhér, és fiára is ez a foglalkozás vár. Mikhálra ezután szörnyű sors várt, tetézve a dolgot azzal, hogy apósa házában egy boszorkány, Babura Pirka vette pártfogásba. A jó a rosszban, hogy Pirka segített neki megszökni a rémséges házból, és megtalálni szerelmét, Bálintot.

A fiúval ezután házasságot kötötték, és annak anyjához Kassára költöztek. A fiatalasszonyt először nem szívlelték, de később mindeki megszerette, Bálint pedig bíró lett.

Mikor szépen elrendeződtek körülöttük a dolgok, megjelent Zurdoki uram, aki nagy szoknyapecér hírében állt. Előbb a grófnéra vetette ki hálóját, de amint megpillantotta Mikhált, rögtön neki csapta a szelet. Mivel kosarat kapott, nyomozni kezdett a szép nő után, rá is akadt Babura Pirkára, aki ekkor Lengyelországban bujdosott. A nő persze kapható volt ármánykodásra, cselszövésre, fel is kereste egykori pártfogoltját. Mikhált lesújtotta a nő megjelenése, egyre sápadtabb, betegebb lett, de végül sikerül kicselezni a boszorkányt, aki vérpadra került. És ki más lehetett volna a bakó, mint Kaczenreiter Henrik?

A szálak tovább bonyolódnak, míg végül a csel okozói és áldozatai is mind meghalnak.

Nagyon megható, gyönyörű regény. Eddig ez tetszett a legjobban Jókaitól.

Ugron Zsolna: Úrilányok Erdélyben

Nagyon vártam ennek a könyvnek az olvasását, egyrészt a cím keltette fel a figyelmem, másrészt az írónőről olvasott életrajz. De kicsit csalódást okozott, főleg a könyv első fele.

Anna híres, arisztokrata erdélyi család sarja, aki éli a mindennapi fiatal nők életét francia párjával, Jerome-mal. Ingáznak Erdély-Budapest-Bécs körül, Anna a tv társaságnál dolgozik, Jerome festőművész.

Anna egy erdélyi rokon temetésén közelebbről megismerkedik Kászoni Gáborral, akivel szegről-végről rokonok - mint az már az arisztokratáknál szokás.

Gábor visszaszerzi a régi kastélyt, és ott akar élni, felújítani, visszavenni az erdőt, gazdálkodni. Anna is egyre jobban húz vissza Erdélybe, így szakít Jerome-mal. Gáborral ripsz-ropsz eljegyzik egymást, majd megházasodnak.

Az ifjú pár az erdélyi kastélyban telepedik le, de az idill nem sokáig tart. Rájönnek, hogy nem bírják fenntartani az óriási épületet és magukat sem.

Ami nem tetszett, hogy rögtön az elején házibulival kezdi a történetet, ahol Britney számai szólnak, majd többször is említi az evilági "tini dolgokat". Szerintem egy ilyen témájú könyvből ez kihagyható lett volna, így sokkal jobban tükrözné a történet valódi lényegét.

Ami viszont tetszett, hogy régi anekdotákat is megoszt velünk az írónő, illetve a könyv végén régi, erdélyi recepteket.

Jókai Mór: gróf Benyovszky Móric

Mint a cím is mutatja, Benyovszky életét mutatja be, de sajnos nem teljesen.

Benyovszky nemesi család sarja, fiatalon már katonai pályát futott be, de ez sajnos ráment az egészségére, így lefokozták. Szibériába került, a Kamcsatkai-félszigeten töltötte fogságát.

Benyovszky azonban itt is feltalálta magát, hamarosan nagy vagyonra és tisztségre tett szert. És Afanázia szerelmére, akinek apja befolyásos ember lévén, sokat segített Sámuelovics Ágostnak - ahogy ők nevezték.

Benyovszkyt azonban a lány nem érdekelte, folyamatosan csak szökési tervén gondolkozott. Több bukkanón, árulón átvergődte magát, míg Afanázia apjával, Nyilov úrral összetűzésbe került, és csatára került sor. Benyovszkyéek elfoglalták a várat, Nyilov urat meggyilkolták, és Afanázia megtudta, sosem lehet Móric felesége, hisz őt Magyarországon várja hitvese.

A lány kitartó, hűséges, és vele marad bármi áron.

Tetszett a gyönyörű, jókais tájleírás, az érdekes fordulatok, azonban hiányoltam, hogy ez csak a szibériai fogságra terjedt ki. Hisz Benyovszky később Madagaszkár királya lett, engem ez is érdekelt volna.

Niederhauser Emil: Merénylet Erzsébet királyné ellen

Egy újabb könyv a Habsburg család életéről, ezúttal Sissiről.

A könyv két részből áll. Az első felében Erzsébet, avagy Sissi életét ismerhetjük meg: gyermekkorát, testvéreit, szüleit, házasságát. A másik részben pedig gyilkosáról, Luigi Lucheni anarchistáról van szó.

Ajánlom mindenkinek, akit érdekel Sissi magánélete. Sok új dolgot tudhat meg belőle az ember és érthető, olvasható formában íródott. 

Több könyv elolvasása után az a véleményem, hogy egyik Sissi/Rudolf stb. könyv sem ad megfelelő képet az adott személyről. Akit valóban érdekel, olvasson minél többet róluk és minél több szerzőtől!

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Ez a könyv remélem, mindenkinek ismerős még a diák korszakból.

A regény cselekménye közel két évtizedet fog át: 1533-ban Dél-Bakonyból indul, s az 1552-es hatalmas túlerővel szemben aratott egri végvári győzelemmel zárul. Bontott, sokszor párhuzamos vezetésű az első három rész cselekményszála, melynek során a jobbágyfi Bornemissza Gergely felcseperedik, Cecey Évában párra talál, királyi hadnaggyá emelkedik. Kalandregény, hősi és szerelmi történet, színes és széles tablókban kibomló histórikus korrajz keveredik a bevezető részekben. A két fő részben előadott, tömbszerűen megformált egri események viszont prózai hőskölteményekre emlékeztetnek. A fiatal olvasót a hadi események tárgyszerűsége, s főként Tinóditól merített dokumentumok, a hősiesség, árulás, titok, csataleírások és hősök monumentalitása egyaránt megragadja.