A családregény háttere a szabadságharc. A függetlenségi és aulikus nemesség konfliktusa romantikus formában bontakozik ki a Baradlay család életében. Az anyának, aki azt akarja, hogy fiai igaz hazafiak legyenek, a halott férj szellemével kell megvívnia. A cselekmény a három Baradlay testvér sorsát követi, akik együtt képviselik az író hazafias pátoszát, de akikről a vereség napjaiban kapunk mély, az író saját lelki vívódásait idéző képet. Richárd kedves, könnyelmű huszártiszt, bár jó szíve, gerincessége kiemelkedik társai közül. Egy szerelem hatására változáson megy át, anyja, hazája hívó szavára hazajön csapatával, a szabadságharc hőse lesz. Jenő rokonszenves, becsületes fiatalember, de tipikus császári hivatalnok. Szerencsétlen szerelme a külvilágot szinte eltakarja körülötte.
Talérosy Zebulon figurájában a nemesi ingadozást mutatja be az író. A plebejusi szárny képviselői csak epizódszerepben jelennek meg. Így az öreg tisztiszolga, vagy Boksa Gergő kurtanemes, akit a sok népi vonás már paraszti hőssé tesz. Rendkívül sokrétű az ellenség tábora is, a sznob bécsi arisztokrácia tagjai, aulikus (a bécsi udvar politikáját támogató) magyar hivatalnokok, az áruló jegyző reálisan megrajzolt figurák, de a Plankenhorst-ház két nőtagjának mértéktelenül felnagyított démoni szerepe romantikus túlzás. Romantika és realitás sajátosan egyesül a jellemek rajzában. A mű mondanivalójában is kicsendül bizonyos kettősség, de az író őszinte hite a haladásban, hazaszeretete és kiváló tehetsége így is remekművet teremtett.
A regény egy volt földbirtokoslány, Kémery Paula és egy szegény származású tanító, Tóth János szerencsétlen házasságát mutatja be, miközben megismerjük a családtagokat, közeli ismerősöket is. Szerelmek, szerencsétlen házasság, halál, gyűlölet játszódik le köztük. 
Egy alföldi kisvárosba, ahol a közbiztonság folyamatosan romlik, vándorcirkusz érkezik. Két fő attrakciója az óriásbálna és a kis termetű herceg. Az emberek csodájára járnak a bálnának, de félnek is tőle. Idegenek is jönnek, akik csak a herceget akarják hallgatni. A herceg szónoklataival felizgatja az összeverődött tömeget, amely féktelen pusztításba kezd, és a gyengék és elesettek ellen fordul. A város elöljárói tehetetlenek ebben a helyzetben, a hadsereg segítségét kérik. Szimbolikus és tényleges hatalomátvétel történik, amelyben a régi rend összeomlik és egy új, diktatórikus berendezkedés bontakozik ki. A mű sötét képet fest emberi jelenünkről/ jövőnkről, amiben már nincs helye semmiféle idealizmusnak, és ahol a gyilkosok és áldozatok közötti éles határ gyakran elmosódik.
A regény a Brenóczy grófok és a velük kapcsolatban lévők életét mutatja be. A grófi család Bécsben él, magyarországi kastélyukat Krénfy Adolf bérli, aki ugyan nem bír nemesi származással, de különböző ügyletei miatt tetemes vagyonra tett szert. 
Az 1600-as évek eleji boszorkányperek - Iffjú Kata, Török Kata és Báthory Anna - lett volna a fő téma, de ehelyett csak Báthory Gábor és Bethlen Gábor politikájáról ír a mű. Annyi azonban kiderült, hogy a boszorkányperek (mondjuk ebből is csak Báthory Gábor húgáról, Annáról írnak) csak ürügyül szolgáltak a fejedelemnek újabb birtokszerzésre. Annát nem bizonyított és bizonyítottan hamis vádakkal illették, aminek következtében földönfutóvá vált, és Eszterházy segítségére szorult hátralévő életére.
A regény hatéves hősnője lelenc, akinek tisztességes neve nincs. Azonos a később Csibének becézett Móricz Erzsikével, az író örökbefogadott lányával. Móricz 1936-ban, a Ferenc József-hídon talált a 16 éves, fejletlen lányra, aki öngyilkosságra készült, hogy elviselhetetlen, megalázó életének véget vessen. Csibe éveken át mesélte az írónak gyermekkora, a nevelőszülőknél átélt évek emlékeit, a legsötétebb szadizmussal elkövetett kínzásokat. A lelencet az állam parasztszülőkhöz adja: nyolc pengőt fizet érte és ruhát, cipőt ad. Aki elvállalja, keresni akar rajta: dolgoztatják és éheztetik, ruháját a gazda gyerekei rongyolják el, iskolába nem engedik, ütik-verik, parázzsal égetik, rúgják, kéjenc férfiak játszanak vele. Rosszabb sorban él, mint az állatok, s kiszolgáltatottsága egyre súlyosabb gonoszságra ingerli a nevelőszülőket. 
