Szabó Magda: Ókút

Az Ókút is az írónő életrajzi ihletésű könyvei közé tartozik. Ebben a műben főleg gyerekkorát, szülei házasságát mutatja be.

Már gyermekkorában nagyon elszánt, határozott jellem volt, saját akarattal, amit rendszerint véghez is vitt.

"Az idő átgázolt gyerek-magamon, két múlhatatlan kezében tartva a mindenséget, a jelen mellett a pusztíthatatlan múltat, és végre megértettem, hogy nem szabdalódik szakaszokra, nincs más, csak a bontatlan jelen pillanat, amely mozdíthatatlanul áll örök tengelyén, talpa alatt tárgytól, dallamtól, háztól, bármi külső jegytől függetlenül, az emberi tudatba ágyazva, és csak az emberrel együtt elpusztíthatóan a múlt, és előre forduló homlokán a jövendő."

Benedek István: Ember és gyerek

Benedek István neve talán sokaknak ismeretlen. 20. századi orvos, író. Több műve jelent meg, orvosi és szépirodalmi kategóriában.

Az Ember és gyerek egy kisfiúról szól, akinek szülei válnak, és amíg ez lezajlik anyja egy erdőben élő ismerősére bízza a 9 éves kisfiút. Tóni itt megismerkedik a nomád élettel, az egyszerű erdőlakó mindennapjaival. Nagy változás ez egy fővárosi kisfiú számára, főleg, hogy szeretett kisöccsétől is távol kell lennie.

Tóni itt megismerkedik a tőle egy évvel fiatalabb Eszterrel, aki nagymamájával él az erdőben. A kisgyerekek közt szerelem alakul ki, eljegyzik egymást, házat építenek, együtt járnak iskolába.

Tóni korához képest nagyon értelmes kisfiú, nagyon reálisan látja az élet és a felnőttek dolgait.

Kiderül, hogy az erdőlakó férfi az édesapja, és ezután a kisfiú azon mesterkedik, hogy szüleit újra összehozza.

Nagyon tetszett ez a kisregény, nagyon aranyos. Gyereknyelven adja elő az életbölcsességeket.

Szabó Magda: Ajtó

Igen, megint Szabó Magda. Kedvenc magyar íróm, ezért van tőle ennyi mű a blogban.

Szeredás Emerenc egy lakóközösség házfelügyelője és a regénybeli írónőnél bejárónő, házvezetőnő. Több mint húsz évig gondoskodik róla, mindent elvégez körülötte; aki nem más, mint egy pokrócmodorban jóságoskodó házitündér. Viselkedése roppant tartózkodó, semmi bizalmaskodás, s az írónő mégis azon kapja magát, hogy fölébe nőtt, hogy a házvezetőnő érzelmileg uralkodik rajta, hogy valamiféle anya-lánya szeretet szövődött közte és a bejárónő között, s amikor Emerenc megbetegedvén, fenséges (vagy ostoba?) proletárgőgjében magára zárta lakása ajtaját, az elkésett orvosi beavatkozás nem tudott már halála útjába állni.

Kertész Imre: Sorstalanság

Talán nem egyedül vagyok, akik a Nobel-díj elnyerése előtt nem ismerték Kertész Imre nevét. A Sorstalanság az író első műve, hosszas viszontagság után, 1975-ben jelent meg, és 2002-ben kapott érte irodalmi Nobel-díjat.

A mű önéletrajzi ihletésű, az író szintén zsidó családból származik és 14 évesen járta meg Auschwitz-ot, majd Buchenwaldot, ahogy a főhős, Köves Gyuri is.

A fiatal diák szemszögéből élhetjük át a II. világháború talán legszörnyűbb, és legborzalmasabb eseményét, a zsidóüldözést és a munkatáborok kegyetlen világát.

Lebilincselő regény, ami szerepel az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz listáján is.

Németh László: Gyász

A mű főhőse, Kurátor Zsófi, aki elveszíti férjét is, és egyetlen gyermekét is. A gőgös gyász élete értelme lesz. A faluközösség életét szigorú törvények szabályozzák - aki vét ellenük, azt szájukra veszik, kiközösítik. Ám a közösséget hajdan összetartó szokásrendszer időközben kiüresedett: Kurátor Zsófi éppen azért válik eltorzult személyiséggé, mert maradéktalanul betartja az özvegytől elvárt viselkedésformát, aminek negatív következményeit a falubeliek is elítélik. A falu közössége kaján rosszindulattal lesi, hogyan képes ellenállni a szemrevaló fiatalasszony az élet kísértéseinek. Mi ad ehhez erőt, hogy erejénél nagyobb fájdalmat magára véve megfojtsa benne a kétségbeesett dac az életkedvet?

Az egész történetet Zsófi szemszögéből - az ő érzésein, cselekedetein keresztül - ismerjük meg.

Németh László nagyszerűen át tudta érezni a nők sorsát, életét. Ezt tükrözi a Gyász és az Iszony is.

Fekete István: Tüskevár

A Tüskevár a magyar irodalom egyik kiemelkedő tagja, Fekete István meseszerű tájleírásaival.

Az eleje nem tetszett a műnek, de utána annál inkább! Az író elrepít minket a Kis-Balaton gyönyörű világába, megismerhetjük Tutajos és Bütyök kalandjain keresztül a növény- és állatvilágot, az ősi mesterségek, a halászat és vadászat izgalmait. Betekintést nyerhetünk a nomád életbe Matula bácsi segítségével, ahogy a pesti kisfiúkból igazi férfiak lesznek egy nyár leforgása alatt.

Remek olvasmány így nyáron, minden korosztály számára!

Szabó Magda: Mózes egy, huszonkettő

A Mózes egy, huszonkettő napjainkban játszódó társadalmi regény. Fő problémája az egymást váltó két nemzedék szemléletbeli különbsége. A cselekmény központi alakja egy középiskolás lány. Bátyjával és barátaival együtt a mai ifjúság képviselője. Értetlenül, idegenül áll felnőtt környezetével (szüleivel, nagyszüleivel és a barátai szüleivel) szemben. Gyermekfejjel hajszolja magát házasságba, így menekül ellenségesnek érzett környezetéből. Az írónő kitűnő lélektani érzékkel rajzolja meg ifjú hősnője alakját, belülről mutatva be gondolkodásmódját. Az epizódszereplők mind néhány vonással megrajzolt jól eltalált karakterek. A történet drámai feszültségét fokozza az egy napba sűrített cselekmény (Hugi esküvőjének előestéjétől a másnapi szertartás végeztéig). A modern regénytechnika más Szabó Magda regényekből is jól ismert eszközei (időfelbontás, belső monológ) alkalmat adnak az írónő intellektuális elmélkedő hajlama és biztos formakészsége kibontására.