Fekete István: Régi karácsony

Az író gyermekkora karácsonyát foglalja össze ebben a művében.

Visszarepít minket a 20. század eleji paraszti életbe. Bár az életük nehéz és küzdelmekkel teli volt, karácsonykor mégis jutottak finom falatok az asztalra, ajándék a fa alá és gondoltak a szegényebbekre is.

Gyermekkori csínytevések, vicces és megható történetek tárulnak elénk. A rég várt ajándék odaajándékozása legjobb barátjának, az ünnepi étel megosztása a szegény szülővel, aki nem tudja ezt megadni kisfiának. A régi ruhák összekészítése a koldus számára, a nagymama féltő gondviselése, az apa szigora, ami tovaillan szenteste.

A kis mókus élelem keresése, a kis fenyőfácska életének utolsó pillanatai.

Megható, érzelemdús történet, aminek a mai világban nagy aktualitása van. Nem az anyagi értékek fontosak, hanem az érzelmiek. Hogy viszonyulunk embertársainkhoz, milyen - számunkra - csekélységekkel örömet okozhatunk másoknak és szép, boldog karácsonyt varázsolhatunk pár kedves szóval, egy-egy megunt dolog odaajándékozásával.

Varázslatos Fekete István világa, kár, hogy ez manapság már veszendőben van.

Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony

Kertész Erzsébet ezen életrajzi könyve Hugonnai Vilmáról, Magyarország első orvosnőjéről szól.
Végigkísére a nemesi származású hölgy életét, bemutatja megpróbáltatásait és végül együtt örülhetünk a sikerének.

Vilma a nagytétényi kastélyban született egy hatgyermekes családban. Édesapja nem sokat törődött vele, mert neki meg volt a maga baja a birtok igazgatásával. Édesanyja súlyos betegsége miatt nem tudott foglalkozni gyermekeivel, nem szerette volna, ha elkapják a halálos kórt.

Vilma egy pesti intézetben végezte tanulmányait, már amennyit a XIX. század engedett a nőknek. Itt ismerkedett meg Máriássy Fruzsinával, a csacska, bolondos, elkényeztetett pándi lánnyal. Fruzsina többször meghívta őt hozzájuk, ahol a lány nagybátyja, Szilassy György szemet vetett a nála jóval fiatalabb Vilmára.

A dologból házasság lett, bár ez Vilmát nem tette boldoggá, mégis reménykedett egy szebb, boldogabb jövőben. Megszületett kisfiuk, Gyurka, ám nem engedték hozzá közel Vilmát, szinte csak a dajka foglalkozott a kicsivel.

Vilma naphosszat unatkozott, üresnek, eseménytelennek érezte a mindennapokat. Házassága megromlott, György kártyázott, kimaradozott és a szomszédos uradalom úrnőjénél keresett vigaszt.

Ám mégis beleegyezett, hogy felesége Zürichben tanuljon az orvosi egyetemen. Így Vilma útra kelt, és 6,5 évig tanult, végig jeles eredménnyel.

Hazajövetelekor már édesapja nem élt, a tétényi és a pándi birtokot is el kellett adni. Pestre költöztek, ahol a nő engedélyeztetni akarta diplomáját, ám nem sikerült. Kiváltotta a bába képesítést, így működött a rokonok és ismerősök nagy megrökönyödésére.

De nem adta fel. Felelősséggel, türelmesen, minden tudásával a szegények ápolásán fáradozott, már-már túlzottan is lelkiismeretesen.

Férje eladósodott, szükségük volt Vilma keresetére, ő volt a családfenntartó. Házasságuk végleg a csőd szélére jutott, és mikor fiuk leérettségizett és külföldre ment tanulni, elváltak.

Vilma életében azonban egyből berobbant a szerelem: ismét Fruzsina járt közben. Wartha Vincével nagyon jól megértették egymást, született egy kislányuk, Vilma.

És Vilma már elmúlt 50 éves, mikor engedélyt kapott a magyarországi egyetem elvégzésére, és végre hazájában is elismerték orvosnak.

Nagyon megható, küzdelmekkel teli történet. Mégis lenyűgöző, hogy Vilma soha nem adta fel, nen törődött rangjával, és nem élte kora és származása kényelmes életét. Kitűzött egy célt maga elé, és fáradtságot nem kímélve véghez is vitte.